Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
ügyész volt, végül Békés vármegye táblabírája, másodügyésze és fizetéses táblabírája lett. Ezenkívül szarvasi uradalmi ügyész, valamint gr. Stockhammer Ferdinánd gyámja, és Békés megyei jószágainak a gondnoka volt. 733 Vídovich György Ung megyében részben jegyzői, részben regesztrátori feladatokat látott el. 1790ben Békés vármegyébe költözött. Feleségétől, GastagerViktóriától (1774-1831) született gyermekei - Mária (*1797), Ferenc (*1799) és Jozefa (1804-1824) már Gyulán jöttek a világra. 734 Békés vármegyében is az aljegyzői feladatkört töltötte be, több mint egy évtizeden át (1790-1801). Az 1802. március 11-i közgyűlésen a főispán javaslata nyomán az országgyűlés idejére a főnotariusi posztra surrogálták, egyúttal a helyettes alispánnak elválasztott Beliczey József helyére a „több nyughatatlansággal járó" csabai járás főszolgabírói hivatalába is őt ültették. A diéta berekesztésével a helyettesített tisztviselők egységesen 1802. november 23-án resignálták hivatalukat. Vidovich mind a vicenotariusi, mind a főszolgabírói poszton rászolgált a főispán bizalmára, aki 1803. november 21-én főjegyzővé nevezte ki a tisztikarból és a vármegyéből is kilépő Domokos Lőrinc helyébe. 735 A rendek 1805. szeptember 24-én báró Wenckheim Józseffel együtt országgyűlési követnek küldték Pozsonyba, ahová október 12-én érkeztek meg. Az 1807. évi országgyűlésen nem Pozsonyban, hanem Gyulán kellett helytállnia, ugyanis - Csupor László alispán és egyben követ helyett - a diéta tartamára Vidovichot nevezték ki helyettes alispánnak (1807. március 16.). Ebbéli tevékenysége Horváth Zsigmond főispán legnagyobb megelégedésére szolgált, aki 1808. március 8-án a továbbiakban is meghagyta állandó surrogatus alispánnak arra az esetre, ha az ordinarius alispán valamely törvényes akadály miatt nem járhatna el. 736 733 Kgy. jkv. 761/1794,1019/1794, 1073/1794, 352/1795, 83/1796, 845/1796, 321/1800, 826/1811] Karácsonyi, 3. köt., 1896. 257. p. 734 RKP, Gyula, ker. akv. 1797. aug. 28., 1799. okt. 19., 1804. júl. 16.; uo., hal. akv. 1824. máj. 20., 1831. ápr. 1.; RKP, Gyula, Conscriptio animorum oppidi Gyula Hungarici per Ioannem Nep. Bitskoss a 1-a maji 1823 [...]; Vidovich György fivére, Mihály már családot is Gyulán alapított. Csupor László alispán lánya, Anna lett a felesége. Vidovich György fia, Ferenc ügyvéd és Krassó vármegye tiszteletbeli jegyzője volt. 1822. jan. 8-án Békés megyei tiszteletbeli alszolgabírónak, 1825. márc. 12-én fizetéssel bíró táblabírónak nevezte ki a főispán. 1828. jún. 25-én a csabai járás másodszolgabírájává, 1832. okt. 24-én a békési járás főszolgabírájává választották. 1840. nov. 24-én főispáni kinevezés útján főjegyző lett. A rendek 1841-ben közpénzek hűtlen kezelése vádjával felfüggesztették posztjából. Vidovich Ferenc helyzete a továbbiakban még inkább tarthatatlan lett, amit a Novak Antal, Németh Antal és Placsintár Gergely ellen felhozott vádakkal saját maga idézett elő. Vidovich György legfiatalabb lánya, Jozefa Stachó János későbbi kormánybiztoshoz ment férjhez. RKP, Gyula, egyb. akv. 1797. febr. 21., 1823. ápr. 28.; kgy. ir. 1587/1843; kgy. jkv. 761/1794,1671/1821,18/1822,225/1825,423/1825,1281/1828,1535/1832,1908/1840, 31/1842,2167/1842,2516/1845. 735 Kgy.ir. 118-119/1802 (jkv-fog.), 1070-1071/1802;kgy. jkv. 1035/1803;Karácsonyi, 1. köt., 1896. 475. p. 736 Kgy. jkv. 971/1805,1123/1805,195-196/1807,359/1808. 214
