Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

ismerkedett meg Eötvös Józseffel, akivel életre szóló barátságot kötött, de rokoni szálak is összekapcsolták őket, mindketten a Rosthy családba nősültek be. Trefort Ágoston 1847. március 14-én vette feleségül Rosthy Albert Békés vármegyei másodalispán lányát, Ilonát (1826-1870), akitől hat gyermeke - Ágnes, Edit (1849-1939), Ilona (|1884), Ervin (1854-1878), Anna, Mária (18601891)-született.

712 1839-ben Trefort felhagyott az állami szolgálattal, és kizárólag a tudományos, irodalmi munkásságnak élt.

713 Ennek köszönhetően - kiemelten történeti, közgazdasági tanulmányai elismeréseként - a Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben levelező tagjává választotta.

714 Zólyom szabad királyi város követeként bekapcsolódott az 1843/1844. évi országgyűlés munkájába, tagja lett a kereskedelmi ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak. Az 1848-as diétára Pest terézvárosi kerülete választotta meg. 1848. március 16-án kinevezést kapott a helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti osztályába, a pesti nemzetőrségben tiszti rangra emelkedett. 1848. április 27. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett foldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi államtitkár volt. Ezzel párhuzamosan a minisztérium ügykezelését is vezette (1848. szeptember 12.-1848. szeptember 28.). A forradalmi események elől családjával együtt Bécsbe, majd Münchenbe menekült, 1850 szeptemberében tértek vissza Pestre. Ekkortól került szorosabb kapcsolatba Békés vármegyével, hiszen a Rosthy örökösök 1851-ben felosztották a vagyont, Ilonának a csabacsűdi és az adóssággal terhelt, 500 holdas szentetornyai birtok jutott. Tréforték Békésbe költöztek, és a közügyektől teljesen visszavonulva itt töltötték a Bach-korszak éveit. Az elzárkózás 1860-ra oldódott: május 15-én Trefort Ágoston megszervezte a Békés Megyei Gazdasági Egyesületet, amelynek alelnöke és egy személyben a statisztikai és közgazdasági szakosztály elnöke lett.

715 A vármegye közigazgatásából is kivette részét, az 1860. december 11-én tartott tisztújítás alkalmával közakarattal első alispánná választották meg. Néhány hónapos működésének az országgyűlési képviselő-választás vetett véget, a 1909. 39. p.;Mann, 1982.11., 41. p.; Gudenus, 1. köt., 1990. 130. p.; Uő.,4. köt., 1998. 10. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 928. p. 713 1839. nov. 10-én megalapította Eötvössel a Pesti Műegyletet, ő lett egyben az első elnöke. Irt az Eötvös szerkesztette Budapesti Arvizkönyvbe, cikkezett a Társalkodóban, a Themisben. A Budapesti Szemle közgazdasági tárgyú tanulmányait közölte. 1844-től a Szalay szerkesztette Pesti Hírlap is közzétette írásait. A későbbiekben Eötvös rövid életű Politikai Hetilapjában a közgazdasági rovatot is vezette. Mann, 1982. 12-15., 28., 62-63. p.; Szinnyei, 14. köt., 1914. 535538. col. 714

1841. dec. 6-án tartotta székfoglaló előadását A nemzeti gazdaságnak rendszerei címen. 1867-től az MTA rendes tagja lett, 1885. május 28-tól haláláig pedig elnöke. Mann, 1982. 21., 126. p.; A Magyar Tudományos Akadémia almanachja, 1980. 369. p. 713 Mann, 1982.27., 44-49. p.; Bölöny, 1992.408. p.j Mann, 1975.80. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 926. p. 210