Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
csapatok ellátásával bízták meg. A Tisza vidéki hadsereg élelmezését Szarvasról biztosította. Gondoskodnia kellett róla, hogy az élelmiszer ne kerülhessen az ellenség kezére. 703 Másodalispáni méltóságáról 1849. június 4-én köszönt le, miután a belügyminiszter 1849. május 26-án Arad vármegye főispánjává nevezte ki. Tisztségében augusztusig maradt meg, miközben 1849. június 15-én a szerb lázadás folytán elpusztult Bánvidék megtelepítésével megbízott kormánybiztossá tették. Szemere Bertalan 1849. június 26-án Erdély helyettes országos biztosává nevezte ki, de Tomcsányi nem fogadta el a megbízatást. A szabadságharc alatti tevékenységéért a pesti császári és királyi haditörvényszék elé állították Tömcsányit, de 1850. július 20-án közbocsánatban részesült. A Bach-korszak éveit csorvási birtokán visszavonulva, gazdálkodással töltötte. Szívesen vadászott, tagja lett a csákói ágarász egyletnek. A visszavonultságból Csongrád vármegyei főispánná történt kinevezése (1860. november 26.) ragadta ki. 1865. szeptember 1. és 1867 között a megye főispáni helytartója volt. Szeged város 1861-ben tiszteletbeli képviselővé, díszpolgárrá választotta Tomcsányi Józsefet. 704 Az igazi megtiszteltetés 1867-ben érte, amikor szülővármegyéje főispáni székét foglalhatta le. Kinevezésére 1867. március 31-én, beiktatására április 11én került sor, egyúttal a tisztújító közgyűlést is meghirdette április 13-ra. 705 Méltóságát kilenc éven át, 1876-ban bekövetkezett haláláig viselte. A május 6-i gyászszertartásra az alispán felhívására a megyei tisztikar és a Gyulán lakó megyebizottsági tagok Hajóssy Ottó főjegyző vezetésével utaztak Budapestre. Két nappal később a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg az elhunyt emlékét, és elhatározták „olajba festett díszes arczképének" a megszerzését is. A költségeket a házipénztárra terhelték, a portré elkészíttetésével Beliczey Rezsőt és Zsilinszky Mihályt bízták meg. 706 Gyula város Dobay János polgármester vezette négytagú küldöttséggel jelent meg a temetésen. A városi tanács keresztülvitte a helybeli hitfelekezetek elöljáróinál, hogy a temetés napjáig az összes harangot naponta háromszor megkongassák, a városházánál pedig gyászlobogót tűztek ki. 707 703 Bálint, 1974. 48-49. p.; Oláh, 2. köt., 1892. 56-57., 69. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 1080. p. 704 BML IV B. 102. a. 580/1849, 582/1849; MOL H 14. 1. kútfő 27. tét./1849. jún. 4.; BML IV B. 152. a. 20/1850, 31/1850, 34/1850 (jkv. forradalmi egyének bejelentéséről és elfogásáról), 146/1853; Márki, 1895. 630. p.; Hajóssy, 1876. 104. p.; Az 1848-1849. évi, 2002. 1080. p.; Szél, 1873. 557. p.; 1860. dec. 21-én vonult be Szegedre, ahol lovas bandérium és száz fogat fogadta. Habermann, 1992. 280. p.; Molnár, 1978. 147-148., 153. p. 705 BML IV B. 252. a. 158/1867; MOLK 148. HL tét. 64/1867. 706 BMLVB. 172.2189/1876; A festmény elkészítése és szállítása 306 Ft 26 krajcárt tett ki. Az összeget - a fivére iránti kegyeletből -Tomcsányi Károly térítette meg. BML IV B. 407. b. 2499/1875. 707 BMLVB. 171.10/1876. 208
