Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
1892-től mint országgyűlési képviselő kapcsolódott be az országos politikába. Az 1892. január 30-i gyulai választáson szabadelvű párti programmal jutott mandátumhoz, a parlamentben a pénzügyi és a vízügyi bizottság tagja lett. Képviselősége mellett 1892. június 20-tól 1897. november 4-én bekövetkezett haláláig a Bácsi-Tiszai Armentesítő Társulat miniszteri biztosa volt. 692 A közigazgatás, a politika ügyei nem töltötték ki kizárólagosan életét, a társadalmi szerepvállalásra is szakított időt. 1891. január 15-én a Békésmegyeiek Köre tiszteletbeli elnöke lett, március 7-én pedig a Jó Szív Egyesület vidéki bizottsági elnökévé választották meg. Mint a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egylete Békés megyei választmányának az elölülője is kiváló érdemeket szerzett, amit Erzsébet királyné díszokmánnyal jutalmazott. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének felügyelőbizottsági rendes tagja volt, a Békésvármegyei Helyiérdekű Vasút Rt.-nél igazgatósági elnöki tisztet viselt. 693 1897-ben bekövetkezett halála őszinte fájdalommal töltötte el a megye közönségét. Lukács főispán közbenjárására Ferenc József 1898. július 5-i elhatározásával Terényi özvegye 480 forint évi kegydíjban, négy kiskorú gyermeke fejenként 80 forintnyi kegynevelési járulékban részesült. 694 Gyula város 1897. november 5-i rendkívüli képviselő-testületi közgyűlésén saját halottjának nyilvánította Terényi Lajost. Gondoskodtak portréjának az elkészítéséről is a városi tanácsterem számára. Uferbach Jenő festményét 1900. március 26-án leplezték le. Békés vármegye törvényhatósági bizottsága egyhangú határozatban mondta ki a főispán arcképének megfestését. A kép leleplezésére már 1899. február 27-én sort kerítettek. 695 692 Békés, 11. évf. 1892. jan. 31. 5. sz. 1-5. p.; A magyar országgyűlés képben, [1896.] 440-441. p,;TCN, 1897.114., 116., 460. p.; BMLIVB. 401. b. 297/1898. 693 XQT. 9-Terényi levele Geiszt Gyulához, a Békésmegyeiek Köre elnökéhez (Gyula, 1891. febr. 7.). A Jó Szív Egyesület levele Terényihez (Budapest, 1891. márc. 18.). A M. Szt. Korona Országai Vöröskereszt Egylete főgondnokának Terényi Lajoshoz intézett levele (Budapest, 1892. márc. 5.);TCN, 1897. 364., 812. p. 694 BML IV B. 401. b. 297/1898; Az özvegy férje után nyugdíjra nem volt jogosult, mivel Terényi közszolgálata nem egyfolytában telt el, abban többszöri időközi megszakítás állt elő. Főispáni kinevezéséig- 1879. okt. 12-től (más kalkuláció szerint csak 1880. máj. 18-tól) 1889. máj 8ig - 9 év 6 hónap 26 nap szolgálati időt számítottak be, ami esetleges nyugdíjjogosultsága alapjául szolgálhatott volna, 1600 Ft főjegyzői fizetése mellett. Állami hivatalban - a gyulai királyi törvényszéknél - 2 év 10 hónapot töltött, főispán 1889. máj. 8. és 1891. máj. 19. között volt. Országgyűlési képviselő 1892 januárjától, miniszteri biztos 1892. jún. 20-tól lett. Mindkét méltóságát haláláig viselte. BML IV B. 407. a. 428/1891. 695 Emlék-beszéd, 1899. 1-13. p.; thb. jkv. 2/1899; BML IV B. 401. b. 318/1900; Néh. Terényi Lajos, 1900. 5-9., 17. p.; Fábry Sándor Terényi Lajos címmel verset írt hozzá. Békés, 11. évf. 1892. jan. 31. 5. sz. 1. p. 205
