Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

elállt jelölésétől. 687 Márky Lajos főjegyző egyéves szabadsága tartamára a főis­pán - főszolgabírói fizetése megtartása mellett - helyettes vármegyei főjegyzővé nevezte kiTerényit. Még aznap, 1886. szeptember 27-én a hivatali esküt is letet­te. 1888. május 15-én a halálozás folytán megürült főjegyzői állásra mint egye­düli pályázót közfelkiáltással megválasztották. 688 Az 1888. évi árvízveszély idején miniszteri biztossá nevezték ki. Eredmé­nyes működést fejtett ki Gyulán, Mezőberényben, Köröstarcsán. A közmunka­és közlekedésügyi miniszter saját kérésére 1888. április 9-én mentette fel állásá­ból Terényit. 689 Egyévi vármegyei főjegyzősködés után kivételes előmenetelt tanúsított. Az uralkodó 1889. április 23-i elhatározása folytán - Beliczey István felmenté­sével - Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Az elismerés ugyanakkor nagy felelősséget hárított Terényire. A 35 éves főjegyzőből lett főispánnak bizonyíta­nia kellett, hogy rászolgált a bizalomra, de nagybátyjára, Beliczey Istvánra sem hozhatott szégyent, akinek a hivatali örökébe lépett. Főispáni beiktatása a tör­vényhatósági bizottság 1889. május 8-i rendkívüli közgyűlésén ment végbe. 690 Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző szerint Terényi fáradhatatlan kitartással tar­totta kézben a megyei ügyeket, minden erejével a közjó előmozdításán volt. Elősegítette a községek kulturális emelkedését, a vasúthálózat bővítését is pártfo­golta. Általában a közigazgatás minden ága javulást mutatott irányítása alatt. A megyei közélet meghatározó egyéniségévé nőtte ki magát. Orosháza képviselő-tes­tülete még 1889. augusztus 24-én azt az egyhangú határozatot hozta, hogy a hely­beli Régi posta utcát - a Terényi iránt érzett szeretet, tisztelet és ragaszkodás jele­ként -Terényi utcára keresztelik át. Döntésükről a főispánt is értesítették. Amilyen meglepetésszerűnek tűnt főispáni kinevezése, ugyanolyan hirte­len mentették fel. A feszültség az agrárszocialista mozgalom ellentétes megíté­lésével éleződött ki. Míg a kormányzat kivételes intézkedéseket kívánt fogana­tosítani, addig Terényi szükségtelennek tartotta kormánybiztos kinevezését, sze­rinte a problémán különleges eszközök nélkül is úrrá lehet lenni. Mivel nem változtatott álláspontján, az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére 1891. május 17-én felmentette főispáni méltósága alól. Terényi távozását a törvényha­tósági bizottsághoz intézett búcsúlevelében tudatta, amit az 1891. május 25-i rendes közgyűlésen ismertettek. 691 687 Thb. jkv. 14/1883,418/10/1883,213/1/1884; Szigethy Lajos vármegyei törvényhatósági bizottsági tagot bízták meg, hogy az újonnan megválasztott gyulai szolgabírónak átadja a hi­vatalát. Erre 1884. szept. 23-án került sor. BML IV B. 416. a. 1644/1884, 1662/1884 (csak ik­tatókönyvi bejegyzések). 688 1hb. jkv. 208/1886, 28/1888; BML IV B. 407. a. 525/1886. 689F Ihb. jkv. 2/1899; BML IV B. 407. b. IV118/1888. 690 Thb. jkv. 19/1889,2/1899; MOLK148. III. tét. 1380/1889; BML IV B. 407. b. IV164/ 1889. 691 Thb. jkv. 49/1891, 2/1899; Lukács, 1. köt., [1936.] 46-47. p.; BMLXffl. 9. Orosháza község 4057/1889 sz. levele (Orosháza, 1889. aug, 24.) a főispánhoz. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom