Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
vábbá a nagy társadalmi súllyal bíró helybeli kaszinó elnöki tisztét is felvállalta. 1863 tavaszán súlyosan megbetegedett, április 6-án váratlanul meghalt. Gyulai kortársai úgy tartották, hogy báró Wenckheim Béla mellett Terényi Lajos volt a legnagyobb tehetségű, legjelesebb, európai látókörű férfiú, aki addig közszereplést vállalt. Éppen ezért Kóhn Dávid szerint „csodálatos és egyben kellemetlenül meglepő, még a lexikonok sem szólnak Terényi Lajosról". Általános vélekedés szerint, ha megérte volna a kiegyezést, az 1867-es kormányban feltétlenül tárcához juttatják. Szűkebb pátriája odaadóan, tisztelettel őrizte emlékét. Orosháza község külön gyászistentiszteletet tartott egykori képviselője, Terényi Lajos emlékezetére. A gyulai kaszinó 1864. május 7-én gyászközgyűlésen leplezte le arcképét. Orosháza is tervbe vette Terényi képmásának a megfestését, ahogy életrajzának a nyomtatásban való közzétételét is, ám mindez nem realizálódott. 677 Terényi II. Lajos (*1854. december 17., Gyula -fl897. november 4., Gyula 678 ) A XVin. században három ágra - terényi, ipolykeszi, hevesi - szakadt Stummer család sarja. Nagyapja, Stummer Ferenc (1799-1848) az ipolykeszi ág megalapítójának Ignácnak (1772-1830) volt a fia. Terényi II. Lajos édesapja, I. Lajos (1825-1863) - mint a terényi ágbeli Stummer Imre (1798-1848) fogadott fia - felvette a Terényi nevet. II. Lajos 1883. május 28-án vette feleségül dr. görgei Kovács István vármegyei főorvos és Franka Szidónia (fi921) lányát, Szidóniát (1861-1944). Hat gyermekük született: Péter (*1884), Arzénia (18861961), Mária (1887-1887), Gedeon (1888-1936), Katalin (*1890) és Lídia (1891-1895). 679 Terényi Lajos gyermekéveit Békés vármegyében töltötte, a középiskola 48. osztályát (1866-1871) apai nagybátyja, Ipolyi Arnold felügyelete alatt Egerben, a ciszterek főgimnáziumában végezte. 680 Jogi tanulmányait Nagyváradon 676 Kóhn, 1936.238-247. p. 677 Jámbor Pál jankováci lelkész - Hiador álnéven - Hármas gyász címmel örökítette meg Terényi emlékét az Ország Tükrében. Nagy, 10. köt., 1863. 383. p.; Zsilinszky, 1887. 28. p.; Kóhn, 1936. 248-252., 257. p. 678 Teljes neve: Terényi Lajos Zoltán Aba Araold. A gyulai Szent Kereszt temetőben temették el 1897. nov. 6-án. BML IV 426. Gyula r. kat. ker. akv. 398/1854; RKP, Gyula, hal. akv. 269/1897. 679 A Stummer családra 1. részletesebben a Terényi I. Lajosról írtakat. Karácsonyi, 3. köt., 1896. 253-254. p.; Nagy, 10. köt., 1863. 382-386. p.; BMLXIIL 9. Gyászjelentés (Pécs, 1961. szept 28.) és sz. n. ir.; Franka Szidónia 1921. máj. 7-én 84 éves korában halt meg. RKP, Gyula, ker. akv. 50/1886,142/1887,233/1888,223/1890,266/1891; uo., egyb. akv. 39/1883; uo., hal. akv. 199/1887,147/1921,243/1936,74/1944. ""Acisterci, 1867. 8.p.;ua., 1868.10.p.;ua., 1869. ll.p.;ua., 1870. ll.p.;ua., 1871.11., 15. p. 202
