Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
március l-jén - a kijelölő bizottság előterjesztése alapján - közfelkiáltással Békés vármegye törvényhatósági bizottsága örökös tagjává választották meg. Gyulát maga mögött hagyva a minisztériumi bürokráciában folytatta hivatali működését. 1944. március 29-én debreceni hadműveleti kormánybiztossá nevezték ki a Dél-Alföldre, Kelet-Magyarországra és Erdélyre kiterjedő hatáskörrel. Működését a német katonai parancsnok mellett fejtette ki. 544 Rosthy Albert, barkóczi (*1779 -11847. november 4., Pest 545 ) Vas vármegyei birtokos család sarja. Felmenői a Rosd vagy Rusd nemzetségből eredeztették magukat, származásukat a XV század közepéig vezették vissza. Újított címeres nemeslevelet 1632. október 31-én, adománylevelet 1694. június 21-én kaptak. Rosthy Pál (*1742) \as vármegye táblabírája, a nemesi testőrség főhadnagya (1763-1769) volt, majd a 6. vértes lovasezredhez került. A Martinovics-összeesküvéssel is kapcsolatba hozták, emiatt a pesti szervita zárdában töltendő egy évi fogságra ítélték. Feleségétől, Nedeczky Annától három gyermeke született: Károly (fi835) - császári királyi kamarás, őrnagy -, Albert és Henriette. 546 Rosthy Albert 1824. május 23-án Pesten kötött házasságot paulai Eckstein Ferenc (1769-1833) sebész-orvos ésTOiner Erzsébet (fi 837) lányával, Annával (* 1801). Egy fiuk és három lányuk született: Pál (1830-1874), Ágnes (1825-1913), Ilona (1826-1870) és Anna (*1828). 547 A család a XVIH. század végén jutott a szentandrási uradalom 392 3/4 / 3024 részének birtokába. Rosthy Albert Békés vármegyébe költözött és magára vállalta a jószág igazgatását. 1816ban Szentandráson 32 jobbággyal és több zsellérrel bírt, 1825-ben pedig bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsűdi puszta és a Szentandráson lévő 544 Thb. jkv. 7/1940; Körösvidék, 25. évf. 1944. ápr. 4. 76. sz. 2. p.; Békés megye 19441945-ben, 1975.42. p.; Takács, 2000. 1096-1097. p. 543 A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897. 694. p.; Pesti Hírlap, 1847. nov. 7. 980. sz. 301. P546 Hellebronth, s. a. 320. p.; Nagy, 9. köt., 1862. 771., 774. p.; Kempelen, 9. köt., 1915. 154. p.;kgy. jkv. 13/1809. 547 Kempelen, 3. köt., 1912.403. p.; Uő., 9. köt., 1915.154. p.; Nagy, 4. köt., 1858. 8. p.; Uő., Pótlék-köt., 1868. 219. p.;AM. Kir. Belügyminiszter, 1938. 307. p.; Mann, 1982. 66. p.; RKP, Gyula 20/1824; uo., Conscriptio animorum oppidi Gyula Hungarici per Ioannem Nep, Bitskoss a 1-a maji 1823 [...]; Eckstein Anna testvérét, Alojziát Nóvák Antal Békés megyei alispán vette feleségül. Rosthy Pál a szabadságharc bukása után külföldre menekült, hosszabb időt töltött Amerikában. Élményeit 1861-ben két kötetben adta közre. Munkájával nagy feltűnést keltett, az akadémia levelező tagjává választotta. A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897. 695. p.; Rosthy Ágnes báró Eötvös József felesége lett, Ilonát Trefort Ágoston - egyebek mellett Békés vármegye alispánja - vette el. Gudenus, 1. köt., 1990.340. p.; MOL X 2003 Pest (Belváros) r. kat. ker. akv. 1801. jún. 2., 1825. szept. 21., 1826. dec. 9., 1828. mára 6.; uo., egyb. akv. 53/1824. 171
