Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Papp Sándor az elemi iskola hat osztályát Körösladányban végezte, majd édesapja nyomdokába lépett, őt is a grófi uradalom foglalkoztatta. A gulyát, a hízómarhákat bízták rá, a Garai-gazdaságban segédtraktoros volt. Közben 1931 őszén Kecskemétre sorozták be, ahol két éven át tüzérként szolgált. 1936-ban ugyanitt két hónapos fegyvergyakorlaton vett részt. 1936. február l-jétől az intéző mellett dolgozott, mint tehenészeti felügyelő a tejhozam könyvelését vezette, kulcsárként a cselédügyek tartoztak hozzá. 1940-ben a katonai szolgálattételre rendelt intézőt helyettesítette, azonban 1942 júliusától 1943-ig Papp Sándor is az orosz fronton harcolt. 1944. április l-jén Kisújszállásra hívatták, következő állomáshelye Munkács volt, ahonnan október 23-án indulhatott vissza. 1944 decemberében közreműködött a Magyar Kommunista Párt füzesgyarmati fiókja létrehozásában, fivéreivel együtt belépett a pártba. 1947-ben beiskolázták, a pártiskola hallgatója lett, 1949-ben hét hold földdel a Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik alapító tagja volt. A köztársasági elnök 1947. november 12-én Békés vármegye főispánjává nevezte ki Papp Sándort, aki Dinnyés Lajos miniszterelnök és Bojta Béla államtitkár jelenlétében november 15-én tette le a fogadalmat. Hivatalát jegyzőkönyvileg november 19-én vette át, a főispáni beiktatásra 1947. december 8-án került sor. A köztársasági elnök 1949. január 21-én megerősítette Pappot főispáni tisztségében, amit 1950. március 13-ig viselt. Főispáni feladatkörén felül mint közellátási kormánybiztos a termelés és a beszolgáltatás rendjét felügyelte. 525 1950-ben részt vett a megyei tanácsok felállítását előkészítő felsőgödi tanfolyamon. 1950. október 22-én - a június 15-én Hódmezővásárhelyen megalakult Csongrád Megyei Tanács tagjává választották meg. Az 1950. november 8-i alakuló ülésen a Végrehajtó Bizottság tagjai sorából a megyei tanács elnökévé lépett elő. 526 1962-ben saját kérésére felmentették állásából, október 30-tól a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke lett. 1961-ben Szegeden levelező tagozaton befejezte a jogi egyetemet. 1963-tól a 3160 holdon gazdálkodó nagymágocsiViharsaroklermelőszövetkezet elnökeként működött. Innen vonult nyugalomba, 1967-ben rokkantnyugdíjas lett. Reiszig Ede (*1848. június 5., Kámon-11908. augusztus 22., Graz 527 ) Honfiúsított család sarja. Reiszig Lajos Keresztély (*1784), vesztfáliai születésű nyugalmazott császári királyi kapitány az 1836:47 törvénycikk értel525 BMLXXI. l.b. 15/1/1947,15/1/5/1947,15/23/1947,15/24/1947,15/27/1947,21/1949; BMLXXL 2.25120/1947 (1947. dec. 8.)í BMLXXHI. 6. c. 3507/1973;Viharsarok, 3. évf. 1947. nov. 6. 251. sz. 1. p., dec. 18. 286. sz. 2. p. 526 Csongrád megye, 1986. 167-169. p. 527 1908. aug. 25-én a kámoni családi sírboltban temették el. A Pallas nagy lexikona, 14. köt., 1897.465. p.; OSZK PAT, XX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Reiszig Ede gyászjelentése, s. a.);thb.jkv.600/1908.
