Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Molnár Jenő elemi iskoláit Öcsödön, a középiskola első hat osztályát (1916-1922) a mezőtúri református főgimnáziumban végezte. Az 1922/1923. tanévtől a makói Magyar Királyi Állami Csanád \ezér Főgimnázium tanulója volt, érettségi vizsgát is itt tett 1924 május-júniusában. 478 1924. július l-jén lépett közszolgálatba. Egyetemi tanulmányai mellett az öcsödi községházán vállalt kisegítő munkát, majd 1929-ben letette az államtudományi doktorátust a Ferenc József Tudományegyetemen. 1930-ban a szombathelyi jegyzői tanfolyam elvégzésével jegyzői oklevelet szerzett. 479 1927-ben Öcsöd községi napidíjasa volt, 1931. február 17-én adóügyi segédjegyzővé választották meg. Miután Békés község főjegyzője lett, 1936. február 15-i hatállyal lemondott adóügyi segédjegyzői posztjáról. Búcsúlevelét a községi képviselő-testület 1936. július 4-i ülésén ismertették. 480 A már több mint egy éve üresedésben lévő békési vezető jegyzői állásra nyolc másik jelölt mellett Molnár Jenő is benyújtotta pályázatát. Az 1936. február 15-i választótisztújító közgyűlésen elrendelt név szerinti szavazáson Molnárra esett a legtöbb voks, aki még ezen a napon letette az esküt. 1936. május 20-án a Balogh Imre lemondásával megüresedett iskolaszéki tagságot is ráruházták. 1944. augusztus 19-ig működött Békésen, 1944. augusztus 20-án Pusztaföldvárra helyezték át, ahol szintén mint községi főjegyző működött. 481 1945. március 22-én - Csige "Varga Antal leköszönt alispán javaslatára Békés vármegye alispánjává választották meg Molnár Jenőt. Méltóságát 1950. március 30-ig viselte. 482 Molnár Jenő 1948-ban a Magyar Román Társaság elnökeként szerepelt. Egy ideig a Körös-Tiszavidék című politikai hetilap szerkesztője volt. 483 Németh Antal (fi874. január 16., Gyula 484 ) Dömötöri Németh György 1723-ban kapott új adományt m. Károlytól. A család nemesi előnevét adó Dömötör \QS vármegyében található. A nemes478 A mezőtúri, 1917. 24. p.; ua., 1918. 16. p.; ua., 1919. 23. p.; ua., s. a. [1919/1920. tanév] 21. p.; ua., 1921. 28. p.; ua., 1922. 24. p.; A makói, 1923. 9. p.; ua., 1924. 9. p. 479 BMLXXI. 3. a. 3802/1945, Személyi lapok A-Z.; BML XVII. 423. 1/1945] Békés vármegye, [1936.] 681. p. 480 BMLVB.331. a. 23/1927,101/1934,4/1936,87/1936, Képviselő-testületi határozatok betűrendes mutatója 1907-től. 481 BMLVB. 301. 3/1936, 246/1936 (kgy. jkv.), 10270/2/1944; BMLXVIL 423. 1/1945. 482 BML XXIII. 6. c. 3507/1973; BML XXI. 2. sz. n./1945. márc. 22.; BML XXI. 1. b. 2938/1945; BMLXXI. 3. a. 359/1945, 3802/1945. 483 BML IX. 212. 761/1948; Békés vármegye, [1936.] 681. p. 484 74 évesen hunyt el, a gyulai nagy temetőben temették el 1874. jan. 18-án. RKP, Gyula, hal. akv. 31/1874. 155
