Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

sági tagsággal (Békés-Csanádi Helyiérdekű \&sút Rt., Apcvidéki Kőbányák Rt., Alföldi Első Gazdasági \&sút Rt., Gyulavidéki Helyiérdekű \&sút Rt., Orosháza-Szentes-Csongrád Helyiérdekű\asút Rt). A megyei társadalmi- és közéletbe is aktívan bekapcsolódott. Márky Barnabás volt a Békésvármegyei Tűzoltó- és Cserkészszövetség, a Gyulai Általános Vadásztársulat, a Békésvármegyei Tűzoltó Szövetség Segélyező Pénztára elnöke, a Békésvármegyei Casino igazgatója. 1921-ben mint a megyebeli polgárőrség helyettes parancsnoka tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Rotary Club nyolcadik, gyulai csoportjának a megalakítása, a szervezet elnöki tisztét is Márkyra ruházták. 1935-ben a Gyulai Atlétikai Club választotta meg elnökévé.

472 1934. június 3-án került sor a Margitszigeten vitézzé avatására. Az egész vármegyében köztisztelet övezte alakját, 1934. október 18-án Kondoros, utóbb Füzesgyarmat képviselő-testülete - a községfejlesztés terén tett érdemei elismeréseként - díszpolgárává nyilvánította, sőt a kondorosiak még azt is elhatározták, hogy a község egyik főutcáját Márkyról nevezik el. 1934 novemberében 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából köszöntötték tisztviselőtársai. 1940-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével a zöld szalagon tüntették ki.

473 15 évi alispáni működés után, 1945. február 12-én kérte a főispántól nyugdíjazását. A felgyorsult események késztették erre a lépésre. 1944 tavaszán már sem közéleti, sem hivatali téren nem fejtett ki működést. Március 19-től szabadságát töltötte, július 7-én volt legutóbb hivatalban; ezen a napon láttamozta utoljára az alispáni iktatófüzetet. Nyugdíjazása fizetési szempontból 1944. január 1-től vált lehetségessé, teljes szolgálati ideje viszont csak 1944 őszén telt le, ezért 1944 augusztusában nyújthatta be kérelmét a törvényhatósági bizottsághoz, ám a szeptemberi rendes közgyűlésen nem nyílt mód ennek tárgyalására. Ennélfogva - még mint nem nyugalmazott alispán - kénytelen volt eleget tenni a szeptember 21-i rendeletnek, amely Békés vármegye hadműveleti kiürítéséről rendelkezett. Közben Márky nyugdíjazási ügye elakadt, mivel a vármegyei főjegyző menekülés közben elvesztette kérelmét, további utasítást a belügyminisztertől kért, aki személyes tárgyalás után Pest megyei szolgálattételre rendelte Márky Barnabást. Bár nyugdíjaztatása tárgyában itt is beadványt eszközölt, mégsem történt intézkedés. Sőt a belügyi tárca vezetője előbbi szolgálati helyének, Békés vármegye alispáni székének az elfoglalását rendelte, aminek 472 Márky Barna visszaemlékezése (1945) szerint részben hivatalból, részben privát érdeklődésből nagyon sok egyesület megválasztotta, illetve meghívta tagjának. Egy ízben kísérletet tett arra, hogy összeszámlálja ezen intézményeket, de nem volt rá képes. Minden társaságnál, ahol tagságot vállalt, az a cél vezérelte, hogy mint alispán minden szélsőséges törekvésnek gátat vessen. Ezzel is a vármegye rendjét és nyugalmát kívánta biztosítani. BML XXV 12. NB 355/1945; thb. jkv. 554/1923,1260/1924,137/1929,19-23/1931,81/1935,78/1937; BML IV B. 407. b. 11832/ 1920,3163/1925; BML IV B. 401. a. 30/1921 biz.; Békésmegyei fejek, s. a. 52. p. 473 BMLV B. 321. a. 128/1934; Magyar Alföld, 3. évf. 1934. jún. 3. 22. sz. 1-2. p.; Békés, 66. évf. 1934. júl. 5. 52. sz. 3. p., okt. 25. 84. sz. 2. p., nov. 11. 88. sz. 3. p.;TCN, 1943. 767. p. 153