Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Lukács György taníttatását apja házi nevelőkre bízta. Gimnáziumi tanul­mányait 1874-ben a premontrei rend nagyváradi főgimnáziumában kezdte meg, az első két osztályt kitűnő osztályzattal végezte. 1876-tól a budapesti II. kerületi királyi egyetemi katolikus főgimnázium tanulója lett, ahol 1882 júniusában érett­ségi vizsgát tett. Vilamennyi osztályt mint első eminens teljesítette. 445 A közép­iskolai évek után a diplomáciai szolgálat vonzotta, végül mégis inkább apja nyom­dokait követte, és közigazgatási pályára lépett. Felsőfokú tanulmányait a buda­pesti egyetem állam- és jogtudományi karán kezdte meg. A harmadik évet ön­kéntesként katonai szolgálatban töltötte a báró Lénk Lajosról nevezett V tüzér­ezrednél. 1885-ben tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A második jogtudo­mányi szigorlat teljesítése (1886. december 18.) után, 1887. január 16-tól mint díjtalan fogalmazó-gyakornok belügyminisztériumi szolgálatot vállalt. 1887. október l-jén - miután Plató és Aristotelés című értekezését elfogadták - jogtu­dorrá avatták. 446 A belügyminisztériumban eltöltött évek alatt bejárta a hivatali ranglétrát: 1893-ban segédtitkárrá, 1895-ben titkárrá nevezték ki. Működött a megyei, városi, községi, rendőri, gyámügyi, közegészségügyi szakosztályoknál, a tárcát vezető gr. Teleki Géza személyi titkára lett, majd fegyelmi választmányi és kihágási tanácsi előadó. Mint a vizsgálóbiztos melletti fogalmazó részt vett a törvényhatósági hivatali vizsgálatokban. A Szapáry-kormány alatt bekapcsoló­dott a közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásába, ahol főleg az indoklás készítésénél vették hasznát. Nagy kihívást jelentett Lukács számára az állami anyakönyvezéssel kapcsolatos problémák megoldása. A fran­cia, német gyakorlat tanulmányozása céljából Párizsba, Berlinbe utazott, de Münchenben is eltöltött két hetet. Hazaérkezése után nagy lendülettel fogott hozzá a belügyminisztérium anyakönyvi osztályának a megszervezéséhez (1895), amelynek minisztériumi titkárként ő lett a vezetője. 447 Az 1897 januári képviselő-választáson Lukács László 448 Egerben és 445 Nagyváradon az első osztályban a Kaczvinczky-alapból könyvjutalmat kapott. A buda­pesti piaristák tanulmányi előmenetelét 1878-1882 között a Száraz-alap 120 Ft összegű ösz­töndíjával ismerték el. Lukács, 1. köt., [1936.] 16., 18-20. p.; A premontrei, 1875. 22-23., 39. p.; AH. ker. kir., 1877.63. p.;ua., 1879.47., 52. p.;Abudapesti, 1880.31., 51. p.;ua., 1882.33., 66. p. 446 Apja Tisza Kálmán révén be akarta juttatni a bécsi keleti akadémiára, a kor leghíresebb diplomataképző intézetébe, de ott nem volt üres állami alapítványi hely. Lukács, 1. köt., [1936.] 27-28., 33-34. p.; EL 7e-II. 1883-1886. évek jogtudományi szigorlatok jegyzőkönyve, 481. p.; BML IV B. 401. a. 4/1914. 447 Feladatul kapta, hogy az állami anyakönywezetésről szóló törvény (1894:33) végre­hajtására vonatkozó valamennyi utasítást készítse el. Fáradozásai eredményeként 1895. okt. l-jén az ország egész területén zavartalanul kezdhették meg működésüket az állami anyakönyvi hivata­lok. Lukács, 1. köt., [1936.] 35., 45., 53. p.; BML IV B. 401. a. 4/1914; MOL K 148. Hl. tét. 1283/1897. 448 Lukács Lászlót és Lukács Györgyöt távoli rokoni kötelék kapcsolta egymáshoz. László szintén a Lukács család 1762-ben nemességre emelt ágából származott; nagyapja, Gergely Lukács Jakab fia volt. Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905. 412-414. p. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom