Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Löwenburg János Jakab bőkezűségét dicséri a soproni Fő téren álló Szent­háromság-oszlop is, amely gróf Kollonich Lipót kezdeményezésére a várost sújtó pestisjárvány megszűntének állított emléket. Az 1701-ben felavatott emlékmű a Löwenburg házaspárt és címereiket is megörökítette az utókor számára. 442 Lukács György, erzsébetvárosi (*1865. szeptember 10., Nagyvárad- fl950. szeptember 28., Budapest 443 ) . Erzsébetvárosi örmény család sarja. Lukács Lázár, Lukács és Izsák 1760. október 7-én részesült nemességadományban. Fivérüket, Jakabot - aki kereske­dő volt -, feleségét,Thodor Margitot és gyermekeiket -Tódort, Gergelyt, Luk­ácsot, Jánost, Mária Annát, Sákárt, Herobsimét - 1762. július 26-án emelte nemesi rangra Mária Terézia. Lukács György a család 1762-ben megnemesített ágából származott - a nemességnyerő Jakab fia, János (*1745) a dédnagyapja volt. Lukács János és Lengyel Tekla (*1754) fia, Ignác (1783-1856) Gál Terézi­át vette feleségül. A Mezőkovácsházához tartozó Kaszaper-pusztán gazdálkod­tak, később Nagyváradra költöztek. György (1820-1892) fiuk már itt született. Id. Lukács György ügyvédkedett, részt vett a szabadságharcban, Nagyvárad polgármestere, országgyűlési képviselője volt. Később a belügyminisztérium mi­niszteri tanácsosa, 1885-től államtitkára lett. Az 1879. évi szegedi árvíz idején kormánybiztossá nevezték ki, itt szerzett érdemeit a Szent István-rend kiske­resztjével jutalmazták. 1853-ban megnősült, gyarmati Tar Krisztinát (1839-1917) vette el, akitől hat gyermeke született: György, Gizella (*1857), Jolán (*1858), Margit (*1861), Sándor (1862-1917) és Ernő (*1875). Ifj. Lukács György 1900. szeptember ll-én, Pusztadoboson kötött házasságot perényi báró Perényi Marjorie-val (1875-1949). Három fiuk- György (1903-1988), Miklós (1905­1986) és Sándor (1909-1988) - 1912. december 17-én magyar bárói rangot nyert. A király legfelsőbb elhatározásával rájuk ruházta édesanyjuk nemesi elő­nevét - saját családnevük változatlan meghagyása mellett -, valamint egyesítet­te a két família címerét. 444 rendre eljutottak a helytartótanácsi felhívások, amelyek a konviktusba való felvételt hirdettek, vagy az év közben megüresedett helyeket kívánták alkalmas jelentkezőkkel betölteni. Néhány kira­gadott példa: kgy. jkv. 167/1802,834/1802,602/1818,1701/1820; Kornély Ambrus főpénztárnok 1816-ban - fia felvételi kérelme kapcsán - azt nehezményezte, hogy a megye és első újkori főis­pánja közötti szoros, elvitathatatlan kapcsolat ellenére mind ez ideig Békés vármegyei nemes ifjú még nem nyert elhelyezést a fundatióban. Kgy. jkv. 230/1816; Ode, 1829.1-7. p. 442 Merényi-Metzger, 1998. 7. p. 443 Gudenus, 2. köt., 1993. 221-222. p. 444 Lukács György visszaemlékezésében apja, id. Lukács György születési adatai eltérők (*1818, Mezőkovácsháza). Lukács, 1. köt., [1936.] 10., 13., 16., 23., 221. p.; Gudenus, 2. köt., 1993.221-222. p.; Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905.411-414. p.;Szinnyei,8. köt., 1902.95­97. col.;BMLXm. 10. b. Gyászjelentések (Nagyvárad-Szőlőhegy, 1917. júl. 7.;Nagyvárad, 1917. aug. 14.). 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom