Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Lánczy József, lánczi (*1763. március 30., Lánc-fl841. [szeptember 16. előtt] 417 ) Abaúj vármegye egyik legrégibb családjából származott, első ismert ősei Lánczy Péter fiai - Jakab, János, Domokos - voltak, akik 1298-ban átengedték a feketényi földet Herman fiainak. A későbbi századok Lánczy sarjai az említett Jakabtól eredeztették magukat. 1560-ban új adományt nyertek ősi birtokukra, Láncra, ami egyúttal a radványi, szemerei, pólyi, kéri, szakolyai javakra is kiterjedt. 418 Lánczy József a köz szolgálatát Abaúj vármegyében kezdte meg aljegyzői minőségben, majd nemsokára ugyanezen megye és a jászói Keresztelő Szent Jánosról nevezett prépostság fiscalisa lett. Mindkét helyen nagy szorgalmával és hivatali ügybuzgalmával tűnt ki. Kiváló tulajdonságai révén a tiszáninneni kerületi tábla protocollistájává lépett elő. 1790-től 16 éven át, megszakítás nélkül Torna vármegye szolgálatában állt. Buzini gróf Keglevich József főispán ebben az évben főjegyzővé és egyszersmind táblabíróvá nevezte ki. Az egyesített Torna-Abaúj vármegyék különválasztása után azt a feladatot kapta, hogy Torna leveles tárát vegye át Abaújtól. 1795-ben több társával együtt mint biztost a v nádor felköszöntésére küldték. Később első alispánná lett, 1802-benTorna megye követeként szerepelt az országgyűlésen. Működése elégedettségre adhatott okot, mivel 1805-ben és 1807-ben újból őt küldték a rendek Pozsonyba. Az uralkodó császári és királyi tanácsosi címmel ajándékozta meg a tornai alispánt, amiről a helytartótanács 1806. november 25-én tudósított. Rövid idő múlva a királyi tábla ülnökeinek a sorába nevezték ki, 1808-ban. I. Ferenc kegyelméből 1819ben a hétszemélyes tábla assessora vált belőle. Mint királyi biztos is dicséretre méltó ténykedést fejtett ki. Különös megbízásnak tett eleget, amikor szabad királyi Pest, Eger és Szeged város, valamint több más királyi város tisztépítőszékén vett részt. 419 A különböző közhivatalokban eltöltött több mint negyven évi odaadó működésének betetőzését jelentette Békés vármegye főispáni méltóságának az elnyerése. A Bécsben, 1825. március 19-én kelt királyi adománylevél hivatali elődét, Bedekovich Ferencet Kőrös vármegye főispánjáva tette, a Békésben így előállt vacantiát pedig Lánczy kinevezésével hidalta át. 420 I. Ferenc akaratát az 417 Nagy, 7. köt., 1860.19. p.j születési dátumként 1763. mára 20., Abaúj megye szerepel: Somogyi, 1889. 114. p.; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 55. p.; Gróf Károlyi György Békés vármegyei főispáni kinevezésére „a morte Magnifici quondam Iosephi Lánczy de Eadem..." folytán kerülhetett sor (Maria-Zell, 1841. szept. 16.). Kgy. ir. 2311/1841. 4,8 Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905. 384. p. 419 Kgy. jkv. 110/1807, 992/1825; Nagy, 7. köt., 1860. 19. p.; Magyar nemzetségi zsebkönyv, 1905. 384. p.; Beszédek, [1819.] 1-11. p. 420 Kgy. jkv. 992/1825; Lánczy már 1822-ben érintőleges kapcsolatba került Békés vármegyével, amikor a nádor által delegált bíróság elölülőjének nevezték ki, amelynek a Békés és Bihar 139
