Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
nyolc gyermek született: Zsófia (*1863), Júlia (*1866), Cecília (*1868), Anna (1868-1938), Albert (*1869), János (1872-1935), György és Margit. 386 Kőrössy György iskoláit a Békéscsabai Központi Római Katolikus Elemi Népiskolában kezdte meg 1882-ben. A kolozsvári egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, államtudományi államvizsgát tett. 387 Hadkötelezettségének mint egyéves önkéntes a császári és királyi 101. gyalogezrednél tett eleget, ahol tartalékos hadnaggyá nevezték ki. A közszolgálatot 1897-ben Temes vármegye törvényhatóságánál közigazgatási gyakornokként kezdte meg. A központi járás, majd a rékási, a dettai járás szolgabírája volt. 1903-1905 között ismét a központi járás szolgabírói posztját viselte. 1906-tól 1910-ig Temes vármegye másodaljegyzőjeként tevékenykedett, 1910-ben a versed járás főszolgabírójává választották meg. Ebben a pozícióban érte az I. világháború kitörése, és az általános mozgósítás. Nagy feladat hárult rá a szerbek ellen megindított általános offenzíva idején. Ekkor tanúsított odaadó működése elismeréseképpen a Ferenc József-rend hadiékítményes lovagkersztjével tüntette ki az uralkodó. 1918. március 29-én - mint Temes megye főszolgabírója -Temes vármegye és Temesvár törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város főispáni teendőinek az ellátására kapott megbízást. Beiktatására április 18-án került sor. Itteni működése során vezető szerephez jutott a helyi magyarság mozgalmaiban. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök mellett az aradi ellenkormány belügyi államtitkára lett. Pozícióját a kormány Szegedre való átköltözése után is megtartotta. A Friedrich-kormány megalakulása után 1919-ben mint államtitkár vonult nyugdíjba, és gróf Zselinszky Róbert összes uradalmának a jószágigazgatóságát vállalta el. 388 1931. október 6-án a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Beiktatása október 26-án ment végbe, ahol Niamessny Mihály kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő vezetésévelTemes vármegye tisztviselői küldöttségileg vettek részt. Bulla Sándor, Békés vármegye 386 Nagyj 6 köt} 1860 372-376. p.; RKP, Békéscsaba, ker. akv. 173/1863,123/1866, 5354/1868, 164/1869, 128/1872; uo., hal. akv. 92/1935, 101/1938; Kóhn, 1937. 47-51. p.; BML XIII. 10. a. Gyászjelentések (Gerendás, 1896. okt. 8.;uo., 1898. okt. 30.); Hellebronth, s. a. 221. P387 Magyarország monográfiája, [1932.] 296. p. Az elemi iskola 3-4. osztályát járta Békéscsabán. BMLVm. B. 128. Előmeneteli és mulasztási napló, 8/1882/1883, 1/1883/1884. 388 TCN, 1898. 208.p.;ua., 1899. 225. p.;ua., 1900, 203.p.;ua., 1902. 205. p.;ua., 1903. 202. p.; ua., 1904.106. p.; ua., 1905.112. p.; ua., 1906.120. p.; ua., 1907.120. p.; ua., 1908.122. p.; ua., 1909. 128. p.; ua., 1910. 132. p.; ua., 1911. 135. p.; ua., 1912.137. p.;ua., 1914.144. p.; ua., 1915. 145. p.; ua., 1916. 159. p.; ua., 1917. 169. p.; ua., 1918. 112. p.; A belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács már 1917. júl. 27-i ülésén foglalkozott Kőrössy esetleges kinevezésével Temes megye és Temesvár élére, de akkor döntés nem született. MOL K 148. 11. tét. 22060/1917,8940/1919; MOLK 148. Főispánok állományi nyilvántartása, 70/1918,27. p.; Magyarország monográfiája, [1932.] 296. p.;Takács, 2000.1091. p. 131
