Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Kiss Jenő 1920. június 5-én - eddigi hatáskörének érintetlenül hagyása mellett - ideiglenes megbízást kapott a minisztertanácstól Arad vármegye főispánig illetve kormánybiztosi teendőinek ellátására. A kinevezés tényét a kormányzó is tudomásul vette ( Budapest, 1920. június 30.). 374 Kiss Jenő saját bevallása szerint a főispánságot csak átmeneti állapotnak tekmtette, addig kívánt maradni, amíg a székesfővárosi tisztújítás bekövetkezik. Úgy tervezte, ha ez ideig nem érkezik meg felmentése, akkor lemond állásáról. 375 Az ideiglenességet abban is kifejezésre juttatta, hogy lehetőség szerint mindenféle társadalmi érintkezéstől, kapcsolattartástól elhatárolta magát. 376 A felmentés nem sokat váratott magára. A minisztertanács 1920. augusztus 10-i határozatával mentette fel Kisst Békés vármegyében viselt főispáni-kormánybiztosi állása alól. A törvényhatósági bizottság 1920. október 14-i rendes közgyűlésén ismertették az elmozdítás tárgyában kiadott belügyminiszteri leiratot. 377 Kiss Jenő 1920. október 11-én - fővárosi tanácsnoki kinevezése folytán az Arad megyei kormánybiztosi feladatok alóli mielőbbi felmentését kérte. A minisztertanács azonban - a kivételes hatalom gyakorlása alapján szervezett kormánybiztosi tisztségek megszüntetésével - csak 1921. május 5-én határozott az Arad vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztos felmentéséről. A rendelkezést a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó is tudomásul vette (Budapest, 1921. május 14.). 378 Már főispánsága előtt is politizált, miután megvált Békéstől ez mindinkább felerősödött. 1920-ban több népbiztos védelmét vállalta, majd 1922-ben megbízást kapott az MSZDP Jogvédő Irodájának a vezetésére. Bokányi Dezső, Bajáki Ferenc védelmébe, jogi képviseletébe is bekapcsolódott. 1920-tól megélénkült a szociáldemokrata pártban viselt szerepe. Ebben az évben a Budapest IX. választókerületi pártszervezet végrehajtó bizottsági tagja, 1923-tól elnöke lett. AZ MSZDP országos választmányában is tagsággal bírt. Az 1925. évi budapesti törvényhatósági választásokon 54 szociáldemokrata között Kiss Jenő is helyet kapott a törvényhatósági bizottsági tagok sorában. A pénzügyi-, jogügyi- és az üzemszervező bizottság, valamint az igazoló választmány munkájában vett részt. 1926-ban Szarvason lépett fel képviselőjelöltként, 374 Arad vármegye alispánja mielőbbi intézkedésre sürgette a belügyminisztert (Elek, 1920. máj. 22.) a kormánybiztosi teendők ellátása ügyében. Megyéje megmaradt részének vezetésére Békés vármegye kormánybiztosát hozta javaslatba. MOL K 148. 33. tét. 829/1921; BML IV B. 442.2400/1921. 375 A kormányváltásra tekintettel már 1920 tavaszán benyújtotta lemondását (Bp., 1920. márc. 22.), de a belügyminiszter maradásra bírta. MOLK148.33. tét. 3479/1920; BML XIV 46. 376 A Területvédő Liga gyulai köre elnöki tisztét 1920 júliusában mégis elvállalta, de kormánybiztosi felmentését követően megvált tisztétől. Uo.; BML IV B. 401. b. 1086/1920. 377 MOL K 148. 33. tét. 2816/1920; thb. jkv. 819/1920. 378 MOLK 148.33. tét. 829/1921; BML IVB. 439.1/1921. jpn. 13.; Belügyi Közlöny, 26. évf. 1921. júl. 17. 30. sz. 1286. p. 128
