Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

levéltár gondviselőjévé nevezte ki Kis Jánost. Az 1832. október 25-i restauratión újból kinevezte, illetve megerősítette kettős hivatalában. Ez alkalommal a vármegyei tiszti főügyészi posztra is jelölték Kist, de a rendek Lengyel Mártonnak szavaztak bizalmat. A folytatva tartott tisztépítőszéken, 1832. október 26-án az úti és vízi bizottság tagjává választották Kis Jánost. Újabb főispáni elhatározás (Pozsonyj 1834. november 25.) nyomán aljegyzővé lépett elő, de további rendelkezésig a levéltár gondviselőjének is megmaradt. Az első aljegyzőséggel együtt járó illetményeket 1834. december 2-től folyósították számára. Az archívumi teendőktől 1835. január 27-én mentette fel Lánczy József.

366 1837. április 17én - a vármegyei tradíciókkal ellentétben - nem főispáni kinevezés, hanem választás útján töltötték be a főjegyzői posztot. A legtöbb szavazat Kisre esett. Az 1840. november 23-i tisztújításkor a másodalispáni méltóságra jelölték, de visszalépett. Végül másnap, november 24-én a békési járás főszolgabírójává választották meg. 1849-ig állt a járás élén - június 4-én, a tisztikar általános resignatiójakor mondott le -, miután az 1843. július 3-i és az 1846. július 27-i restauratión közfelkiáltással megerősítették hivatalában. 1842. június 16-án gróf Károlyi György főispán Békés vármegye táblabírájává nevezte ki Kist, aki a hitet még ezen a napon letette.

367 1849. augusztus 22. és november 19. között mint királyi biztos által kinevezett fegyverbeszedő fizetés nélkül működött. 1849. november 19-től a császári és királyi Békés megyei legideiglenesebb törvényszék ülnökeként szolgált diurnum mellett 1850. augusztus 15-ig. 1850. augusztus 15-én 1200 forintos évi fizetéssel a miniszteri biztos ideiglenes megyei törvényszéki ülnöknek és alelnöknek nevezte ki, ahol 1854. szeptember 19-ig tevékenykedett. 1854. szeptember 19-től a 11569/1854. sz. miniszteri rendelet értelmében - 1800 forint megállapított fizetéssel - véglegesen az aradi törvényszékhez osztották be országos törvényszéki tanácsosnak. Ugyanitt 1855. január 29-én a rögtönítélő bíróság elnöke lett. 1859. október 27-én Szabolcs vármegye nagykállói megyei törvényszéki elnökévé lépett elő 2625 forint évi juttatással. 1860. szeptember 14-től - külön fizetés nélkül - a nagykállói úrbéri törvényszék elnöki teendőit is ellátta. 1861. május 1. és 1861. december 20. között mint rendelkezés alatti törvényszéki elnök az átadási bizottmány elnöke volt.

368 Az 1861. december 20-i uralkodói kinevezés folytán Békés vármegye főispáni helytartója lett. Hivatalos működését 1861. december 28-án kezdte meg. 1863-tól egészségi állapota megromlott, többször hosszabb időt volt kénytelen távol tölteni a vármegyétől. Végül a király állandó nyugalomba helyezte és főispáni helytartói hivatala alól felmentette Kis Jánost, amit a helytartó 1864. júni366 Kgy. jkv. 1281/1828,1544/1832,1547/1832,1559/1832,1987/1834; kgy. ir. 315/1835. 367 Kgy. jkv. 732/1837,1902/1840,1906/1840,1388/1842,1169/1843,1697/1846; BML IV B. 102. a. 583/1849; MOL D 289. sz. n. ir./1849. nov. 3. 368 BML IV B. 251. a. 893/1863. 126