Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Kis János (£1803. január 29., Gyula - fl880. február 7., Gyula 361 ) Örmény eredetű család sarja, felmenői az Ákonc nemzetségből származtatták magukat. Ősei erzsébetvárosi polgárok, kereskedők voltak, közülük többen városi tanácsosi hivatalt is viseltek. A családtagok a porosz hadjáratok idején hadsegélyt ajánlottak fel a kincstár számára, áldozatkészségüket Mária Terézia 1760. október 7-én címeres nemeslevéllel jutalmazta. Az armalist Kis Izsák fiai, Gergely, Lukács és Jakab kapták, amit 1761-ben Csanád vármegyében hirdettek ki. A Kis fivérek ekkoriban már terjedelmes kincstári haszonbérlettel bírtak Csanádban. 362 A nemességadományban részesült Kis Jakab fiai - Izsák, János (f 1808), Antal (alias Kajetán) és Gergely (fi831) - Békés vármegye 1792. április 25-i közgyűlésén kaptak nemesi bizonyságlevelet. A maguk igazolására bemutatták édesapjuk Csanád megyétől nyert testimonialisát (Makó, 1771. március 20.), Erzsébetváros magisztrátusának 1791. december 16-i bizonyságát, valamint az itteni parókia anyakönyvi kivonatait (1791. december 6.). 363 A Kis Jakab fiai közül Gyulán megtelepült Gergely Czifra Magdolnát (fi 840) vette feleségül. Elsőszülöttjük, János után még hét gyermekük - Jozefa (*1805), Péter (*1807), Franciska, Borbála, Anna, Ferenc (*1821), Antal (*1823) - született. Kis János 1838. október 17-én kötött házasságot a nagyváradi illetőségű Trachberger János (f 1841) nyugalmazott főhadnagy és Dank Anna lányával, Franciskával (1819-1852), akitől két fia és két lánya született: Irén (*1839), Elek (*1841), Ernesztina (*1843) és Gyula (*1847). 364 Kis János beszélte a magyar, német, latin és francia nyelvet, olaszul, románul és szlovákul is tudott. 1825. július 28-tól 1827. augusztus 27-ig mint okleveles ügyvéd az országgyűlési követek mellett írnokoskodott. 1827. augusztus 28-tól tíz hónapon át a gyulai vérbírói hatalom ügyvéde volt. 365 1828. június 25-én Lánczy József főispán Békés vármegye másodaljegyzőjévé, és egyben a 361 Teljes neve: Kis János Ferenc Antal. 1880. febr. 9-én a gyulai nagy magyarvárosi temetőben lévő sírboltban temették el. RKP, Gyula, ker. akv. 1803. jan. 29.; uo., hal. akv. 35/1880. 362 A nemességnyerő Kis Gergely fiától, Izsáktól leszármazott családtagok Torontál vármegyei uradalmaik után az eleméri és ittebei előnevet vették fel. Nagy, 6. köt., 1860. 249-250., 552. p.; Uő., Pótlék-köt., 1868. 311-312. p. 363 Uo.; A Kis család -János fia, Antal (*1801) személyében - legközelebb 1825. dec. 28án igazolta nemesi származását a Békés vármegyei rendek előtt. Kgy. jkv. 437/1792,1946/1825; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 236. p.; Kis Gergely 1831. aug. 21-én 64 éves korában kolerában halt meg. Temetése aug. 22-én volt. RKP, Gyula, hal. akv. 1831. aug. 21. 364 Czifra Magdolna 1840. máj. 7-én 58 évesen hunyt el. Nagy, Pótlék-köt., 1868. 311. p.; RKP, Gyula, ker. akv. 1819. márc. 29., 1839. szept. 15., 1841. márc. 10.; uo., egyb. akv. 1838. okt. 17.; uo., hal. akv. 1840. máj. 7., 1841. szept. 15., 1852. okt. 14.; RKP, Gyula, Protocollum conscriptionis Animorum Gyula hungarici 1852 peracta 4/1852; RKP, Gyula 19/1838. 365 BMLIYB. 251. a. 893/1863. 125
