Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

helyezték át. Udvarhely vármegyei megbízatása alól 1892. április l-jén mentet­te fel Török Albert főispán, és április 6-án már fel is vette a munkát új szolgálati helyén, Gyulán. 345 Békés megyei főispáni titkárként tagja lett a vármegyei tör­vényhatósági bizottságnak, kidolgozta a főispáni kar memorandumát a főispáni állás jövőbeli megszervezésére nézve. A földművelésügyi miniszter 1898. már­cius 14-én tárcája miniszteri segédtitkárává nevezte ki Kéry Gyulát - esküt március 21-én tett -, így főispáni titkári állásától meg kellett válnia: belügymi­niszteri felmentése 1898. március 23-án kelt. 346 Az uralkodó ugyanezen a na­pon miniszteri titkári címet adományozott Kérynek. Poroszországban a telepí­tési- és agrárviszonyokat, Bajorországban a munkaközvetítést tanulmányozta, idehaza bekapcsolódott a telepítési- és agrártörvény előkészítő munkálataiba. Tisztétől 1904-ben vált meg, amikor saját kérésére május 31-én nyugdíjazták. 347 Visszavonulása után "közügyekkel, főként publicisztikával foglalkozott, írásai nagyrészt Az Újságban jelentek meg, de munkáit a Pester Lloyd és a Kelet Népe is közölte. Néhány éves kitérő utáríj 191 l-ben újból a közélet aktív szereplője lett. A minisztertanács június 15-i hozzájárulása alapján a belügyminiszter mint lehet­séges Békés vármegyei főispánjelöltet ajánlotta a király figyelmébe. Kiemelte Kéry közigazgatási tájékozottságát, széles körű szaktudását, és a helyi, békési viszonyok teljes ismeretét. A kinevezés nem sokat váratott magára (Lainz, 1911. július 6.), hamarosan - július 31-én - sor került a gyulai beiktatásra is. 348 Mél­tóságát 1915. december 28-i felmentéséig viselte, egyúttal - az uralkodói kegy folytán - a Lipót-rend lovagkeresztjének díjmentes adományozásában része­sült. Kéry Gyula főispáni működését 1916. január 2-án fejezte be, a'belügymi­niszter pedig 1915 december végével végleges nyugállományba helyezte. 349 Békés vármegye törvényhatóságától az 1915. december 21-i rendes közgyűlésen vett búcsút. Távozása után csendesen, visszavonultan élt 1919 januárjában bekövet­kezett haláláig. Végrendelete értelmében vagyonát fele-fele részben fiára, Gyu­lára (1869-1919) és barátjára, dr. Kóhn Mór gyulai ügyvédre hagyta. Ifj. Kéry Gyula a hivatali pálya helyett inkább a művészetek felé vonzódott. Ismert költő és dalszerző, a Petőfi Társaság titkára volt, ő alapította a Petőfi Ereklye Múzeu­345 Kóhn, 1936. 150. p.; MOL K..148. III. tét. 751/1892,11. tét. 6279/1920; BML IV B. 401. b. 581/1892. 346 MOL K148.11. tét. 6279/1920; BML IV B. 401. b. 273-274/1898; thb. jkv. 442/1901. 347 Nyugdíját - amit 27 év 5 hónap 10 nap szolgálati idő után állapítottak meg számára ­1904; juh. 1-től folyósították. MOL K 148. 11. tét. 6279/1920. 348 Uo.; Kóhn, 1936.158., 162-163. p.; thb. jkv. 418/1911; Beiktatása alkalmából dr. Zöldy János köszöntő verset írt. Békés, 43. évf. 1911. júl. 16.29. sz.3.p., júl. 23.30. sz. 1. p.,aug. 6. 32. sz. 1-7. p. 349 Összes szolgálati ideje 38 év 7 hónap 8 napra rúgott. MOLK 148.11. tét. 6279/1920; thb. jkv. 3/1916. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom