Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
zett érdemeket, 1800-ban ezredesi rangban állt a Tisza melléki insurgens sereg élére. Szatmár, Szabolcs, Máramaros, Bereg, Ugocsa megyék csapatai tartoztak irányítása alá. Saját költségén 555 újoncot állított ki, de a hadi terhekből kívánt átvállalni akkor is, amikor 124 000 forintot, és majd 10 000 mérő gabonát bocsátott a katonaság rendelkezésére. Wlási célokra is szívesen áldozott. Anyagi hozzájárulásával épülhetett fel a nagymajtényi, poroszlói templom, a józsefházi, szaniszlói és nagymajtényi paplak. Nagykárolyban új kastélyt emeltetett. 330 Mint Szatmár vármegye főispánja hunyt el 1803-ban. A kalocsai érseki káptalan lektora és kanonokja, Klobusiczky Péter mondott felette halotti beszédet. Hannulik János nagykárolyi piarista igazgató magyar és latin nyelvű gyászverssel adózott emlékének. 331 Keresztes Mihály (*1902. január 15., Orosháza - fl984. november 7., Budapest 332 ) Hatgyermekes munkáscsaládból származott. Édesapja, Keresztes Mihály (fi920) nagyapjához, dédapjához hasonlóan téglagyárban dolgozott; anyja, Katona Julianna háztartásbeli volt. Ifj. Keresztes Mihály kétszer nősült. Első feleségétől - akitől 1950-ben elvált - egy lánya, a másodiktól, Arany Tóth Ágnestől - a Magyar Diafilmgyártó Vállalat igazgatójától - egy fia született. 13 évesen cselédnek állt, három évig látta el ezt a munkát az Orosháza környéki tanyákon, 1918-ban kisbéres lett. Iskoláit Orosházán végezte, majd kitanulta az asztalos szakmát, amelynek szinte valamennyi ágát művelte. Tanoncideje Gubicza Géza mesternél 1924. február 1. és 1926. január 31. között telt el. Segédlevelét 1926. február 13-án állították ki. 1921-ben Orosházán belépett az MSZDP-be, 1927-től a helyi, később az orosházi kerület titkára lett. 1929-ben bekerült Békés vármegye törvényhatósági bizottságába, ahol a szociáldemokrata frakció intézőbizottságának titkári feladatait látta el. Tagja volt a munkás-dalárdának, az eszperantó csoportnak és az Orosházi Munkás Testedző Körnek. Vándorkönyvtárak szervezésével a munkásművelődést is felkarolta. 333 Amellett, hogy a Népszava rendszeres vidéki tu330 Nagy, 6. köt., 1860.108-109. p.;Wírzbach, 1 l.Teil, 1864. 11-12. p. 331 Halottas beszéd, 1803.1-34. p.; Epecidvm, [1803.] 1-11. p.; Gyászos tisztelet, [1803.] 1-12. p.; Szinnyei, 4. köt., 1896.434-443. col. 332 Keresztes, 1968. 6. p.; BML XXI. 1. b. 15/5/1947; Magyar életrajzi lexikon, 4. köt. 1994.468-469. p. 333 Id. Keresztes Mihály 1920. jan. 10-én 43 éves korában hunyt el. BML XXXm. 1. Orosháza, hal. akv. 14/1920; Keresztes, 1968. 6., 10-12., 24. p.; Az 1944. évi, 1994. 217. p.; Magyar életrajzi lexikon, 4. köt. 1994. 468-469. p.; MOL XIX. B. 1. r. 89/904/1946; BML IX. 217.1anonclajstrom 25/1924. 118
