Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
rült visszaszereznie, azzal a feltétellel, hogy osztrák jogból is ügyvédi vizsgát tesz. A cenzúrát sikeresen teljesítette Nagyváradon, így 1867 áprilisáig háborítatlanul ügyvédkedhetett. 301 1861-től mint Békés vármegye táblabírája a megyei törvényszéken bíráskodott, 1867. április 13-án pedig Karassiay István első alispán mellé Békés vármegye másodalispánjává választották meg. Egyúttal a polgári és fenyítő törvényszék rendes elnökeként is tovább működött. Az 1871. december 30-án sorra került tisztújításon mint egyedüli jelentkezőt közfelkiáltással alispánná tették meg. Méltóságában az 1877. december 29-i restauratio is megerősítette, ugyanez ismétlődött meg 1883 és 1889 decemberében. 302 Az 1870-es években a Békés vármegyei árvízveszély elhárítása során szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címmel jutalmazták. A kortársak meglátása szerint olyan nívóra emelte a Békés vármegyei közigazgatást, hogy alig lehetett párját találni az országban. Személyes tulajdonságai - megbízhatósága és becsületessége - is a megye érdemére váltak. Önfeláldozásának tulajdonították, hogy a jól megfizetett ügyvédi pályát maga mögött hagyva a közhivatalnoki létet választotta. Ebből adódott, hogy 27 évi hivatalnokoskodás után vagyontalanul, mondhatni szegényen halt meg. 303 Az 1894. február 26-i törvényhatósági bizottsági közgyűlésen jelentették be Jancsovics Pál halálát. A családhoz részvéttáviratot intéztek, a temetési költségeket a házipénztárból fedezték. Gondoskodtak az özvegyről, báró ^íásmer Idáról is, aki három hónapig használhatta az alispáni lakást, kifizették az elhunyt három havi nyugdíját is. A tiszti nyugdíjintézet 1200 forint évi nyugdíjat irányzott elő számára. 1894. május 16-án 360 forintot szavaztak meg Jancsovics sírkövének a felállítására. Oláh Györgyöt, Jancsovics Emilt, Terényi Lajost és Zsilinszky Endrét bízták meg azzal, hogy beszerezze az egykori alispán arcképét a megye számára. A\eres Gusztáv festette portrét szeptember 17-én leplezték le. 304 301 A szarvasi járás főszolgabírójának jelentése (Szarvas, 1853. dec. 3.) alapján se javult Jancsovics megítélése. Bár a tudósítás szerint a szabadságharc után csendesen, a legdicséretreméltóbban viselte magát. A kormányzat intézkedéseinek mindig engedelmeskedett, jó érzelmű, becsületes embernek ismerték. BML IV B. 152. b. 6325/1853, 6498/1853; Békés, 13. évf. 1894. febr. 25. 8. sz. 1-5. p. 302 BML IV B. 254. a. 580/1/1871; thb. jkv. 363/1/1877; 1883-ban dec. 29-én, 1889-ben pedig dec. 19-én került sor a restauratióra, egyben Jancsovics alispáni megerősítésére. Thb. jkv. 418/1/1883,548/1/1889; BML IV B. 254. b. 342/1871. 303 Békés, 13. évf. 1894. febr. 25. 8. sz. 1-5. p.; Szinnyei, 5. köt., 1897. 352. col. 304 Békés, 13. évf. 1894. márc. 4. 9. sz. 1-5. p., máj. 20. 20. sz. 1-6. p.; A festőművész 250 torintért vállalta a megbízást, a képkeret 50 forintba került. A budapesti Kemény A. Sírkőgyártól megrendelt andezit síremléket 300 forinért hozatták. Békés, IX évf. 1894. szept. 19. Rendkívüli szám. 1-5. p.; BML IV B. 407. b. VIII156/1894,173/1894,781/1894. 110
