Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Szobek András (*1894. december 18., Békéscsaba -fl986. december 3., Budapest

609

) Felmenői - apai, anyai ágon is - uradalmi béresek voltak. Édesapja, Szobek András (fl907) is béresként kezdte, majd kubikosnak állt. 1888. november 19én kötött házasságot Slimbarszki Máriával. Hét gyermekük született: András (1890-1890), Mária (* 1892), András, János (1897-1905), Ilona (1899-1899), Pál (1901-1987) és Ilona (1903-1966). Ifj. Szobek András 1923. október 6-án nősült meg, Svecz Mihály napszámos és Rongyos Ilona lányát, Ilonát (19011976) vette feleségül. Nevelt lányuk, Magdolna (*1927) a békéscsabai Női Kereskedelmi Szaktanfolyam elvégzése (1941-1942) után Békés vármegye első osztályú iroda-segédtisztje lett, a közellátási kormánybiztossághoz beosztva. Szobek András iskoláit Békéscsabán járta, hat elemi és három tanonciskolái osztályról szerzett végzettséget. Foglalkozására nézve-ácsmester volt.

610 1910. augusztus 18-án belépett a békéscsabai építőmunkások szakszervezetébe. Ebben az évben lett az MSZDP tagja, valamint a szakszervezet könyvtárosa. 1914 októberében vette kézhez behívóját, Békéscsabára vonult be, á Kárpátokban harcolt, majd ezredét a déli frontra, Tirolba vezényelték. Mint káplár, előőrszem és szálláscsináló harcolta végig a háborút. Háborúellenes röpcédulát készített, ami miatt a csernovici haditörvényszék elé állították. 1918. november 18-án beválasztották a békéscsabai munkástanácsba. A proletárdiktatúra idején vöröskatona és vörösőrparancsnok volt. A kommün bukása után internálták, a nyíregyházi gyűjtőtáborba került, ahonnan 1921 februárjában szabadult. Hazatért Békéscsabára, de nem akart rendőri felügyelet alatt élni, ezért inkább a Borsodi Szénbányáknál vállalt munkát mint bányászács.

611 1923-ban az amnesztiát kihasználva visszaköltözött Csabára. 1929-ben a törvényhatósági bizottságban létrehozott szociáldemokrata frakció titkára lett. A városi-járási felelősök hálózatában Békés-Szeghalom felügyeletével bízták meg.

612 1942-ben a békéscsabai hadkiegészítő parancsnokságra kellett bevonulnia. Mint tizedes őrparancsnokot a szivattyúházhoz osztották be. 1944-ben a budapesti gyűjtőházba hurcolták, ahonnan a nagykanizsai internálótáborba 609 BML

IV 426. Békéscsaba, r. kat. ker. akv. 317/1894; Vö. Bölöny, 1992. 398. p. és Magyar életrajzi lexikon, 4. köt. 1994. 869. p., ahol születési dátumként tévesen 1894. dec. 14. szerepel. 610 Id. Szobek András 1907. febr. 21-én, élete 41. évében halt meg. BML XXXHI. 1. Békéscsaba, hal. akv. 854/1899, 321/1905, 123/1907; uo., egyb. akv. 223/1923 (UB 181/1976); uo., szül. akv. 713/1897,706/1899,935/1901 (UB 424/1987), 1105/1901 (UB 159/1976), 1308/ 1903 (UB 129/1966), 120/1927; Szobek, 1986. 9-14., 50., 192. p.; BML XXI. 3. a. 3802/1945; uo., Személyi lapok A-Z; BML XXI. 1. b. 942/1946; BML IV 426. Békéscsaba, r. kat. ker. akv. 308/1890,227/1892; uo., hal. akv. 197/1890. 611 Szobek, 1986. 20-21., 24-30., 38., 46-48. p.; Magyar életrajzi lexikon, 4. köt., 1994. 869. p. 512 BML XXI. 1. b. 1990/1945; Szobek, 1986. 50., 53., 192. p. 186