Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

szefügg, azt nem lehet szétválasztani. Indokolt viszont a tiszaitól való elkülönülés. Emiatt - a korábbi javaslatoknak megfelelően - el kell zárni az Árkus- és Kadarcs-ereket, melyek a Veres-nádat, azon keresztül pedig a Nagy-Sárrétet táplálják. A Hármas- és Nagy-Körös esetében csak tisztítást javasoltak, mely munkának ki kellett terjedni a Kurcára is. A Berettyó alsó szakaszán, Mezőtúr és Kisújszállás között a meder feliszapolódott, melyet szintén ki kellett tisztítani. Míg a munka folyt, a Berettyót Karcagnál, a három törvényhatóság találkozásánál (Bihar megyeJászkun kerület-Heves megye) át kell vezetni a Hortobágyba. Huszár Mátyás elképzelésével szemben - küldöttség vizsgálata alapján - Bucsa és Bakonszeg között terveztek új csatornát, mely a Nagy-Sárrét legmélyebb pontjain haladt volna. Bakonszeg és Hencida között a veszélyes malmok eltávolítása volt szükséges, Vámostól pedig malomcsatorna létesítését javasolták. A munkálatok eredményeként 388 000 hold száradt volna ki, és a folyó a torkolattól Szentjobbig lett volna hajózható.

25 A Sebes-Körössel kapcsolatban megismételték a korábbi javaslatot a Csiket-ér - Szeghalom közti csatornáról, sürgették a Vidra-fok kimélyítését, és a Kornádi környéki mocsarak lecsapolását. A Sebes-Köröst és Berettyót összekötő Kis-Köröst a berettyói torkolatnál, a Sárkány-fokot pedig Szeghalomnál kívánták elzárni.

26 A Fekete-Körös és a Gyepes esetében csak a folyó tisztítását rendelték el. A munkát úgy kellett megismételni, hogy a Fekete-Körös medre 10-12 m széles legyen. Hasonló tisztítást írtak elő a Fehér-Körösön is. Itt még javasolták a fokok, erek elzárását, elsősorban a Bárdost és a vele összefüggésben lévő Bök-eret. Már ekkor felmerült, hogy a folyó nagy esése miatt Arad megyében malomcsatorna is haladhatna. Tervezték a Tőz kitisztítását, az itteni malmok megszüntetését és itt is szóba került egy malomcsatorna építése. A Fehér- és Fekete-Körös torkolatának módosítása, a Fehér-Körös Tőzbe vezetése lekerült a napirendről. A terveivel sok esetben ellentétes elképzelések megvalósításával Huszár Mátyást bízták meg aki mellett az említett Vargha Jánoson kívül két gyakornok (Győry Sándor és Fábry Antal) dolgozott. Az érdekelt megyék képviselőiből központi bizottmányt szerveztek, melynek élén a királyi biztos állt. A bizottmány valamennyi ügyben intézkedhetett, a helytartótanácsnak csak évente kellett a munka állásáról jelentést küldeni. A megyei mérnökök valamennyien segítségére voltak, a megállapított munkamegosztás szerint.

27 Az elkészült tervet a megyék képviselői 1829. szeptember l-jén kezdődő gyűlésükön, Váradolasziban több napon keresztül tárgyalták. Részt vett a tanácskozáson Zichy Ferenc királyi biztos, Rauchmüller, a Vízi és Építésze-