Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)

észleltek. Látták, hogy a megyei munkákon kívül az egyes községek és birtokosok egymás ellen is építkeztek. Harsányban malomgát volt, mely­nek következtében a víz elöntötte a körösszegapáti, homorogi, szalárdi határokat. Kornádi, Homorog védelmére az Ördögárkon töltéseket emel­tek, azonban ezeket a körösszegi földesúr átvágta. Augusztus 9-én Komádinál megállapították, hogy a község határának csak 1/6 része száraz terület. A szántóföldek a magasabb hátakon voltak, tavasszal, ha szántani mentek, a szerszámokat hajón szállították. A szabá­lyozás megkezdése előtt kevesebb volt a víz, a Nagy Halason a ló át tudott gázolni, I ráz tói gyalog lehetett menni Komádiba. A Körös nem a Csiket­éren folyt, hanem a többi ágakon, amikor viszont a Csiket-eret kimélyítet­ték, a vésztői, szeghalmi határokban megnőtt a víz mennyisége. A küldött­ség Komádiból hajón utazott el Szeghalomig és a következőket tapasztalta: 1. A Kornádi rét alsó és felső részén a régi Körös-ágak alig látszottak, csak áradáskor volt bennük víz. 2. A Sebes-Körös útja a következő volt: Csiket-ér Tóti pusztáig - az 1821­ben ásott csatorna - Tyék rétje - Öszvenyő (Huszár térképén Úsztató) - Diósalja - Tekerő - Szeghalmi-csatorna. 3. Az észak-déli irányú csatornák közül funkcionáltak a következők: a) Tóth-kanális: Kornádi - Ugra irányban, b) tőle keletre egy másik csatorna Tyék rétje felé, c) az okányi ágnál a Szaposi-csatorna, a Határér, mely felvette a Korhányt és az Inándi-patakot, 23 d) a Határér két mellékcsatornája Sarkad és Mezőgyán felé. A küldöttség véleménye szerint fentiek közül a Határeret és annak két mellékágát Békésben tovább kel lelt ásni. Augusztus 5-én a küldöttség Okányból Sarkadra ment. Itt felmérték Bé­kés megye említett csatornáját, mely a Gyepes régi folyásán, a Fás-éren keresztül vezetett. A megkezdett ásás azonban szűk volt, akár kocsival is keresztül lehetett rajta hajtani. A bővítések következtében a Határér Ge­rébi vésnél elérte a Fás-csatornát, alatta vezetett a Vidra-kanális, majd a kanyargós Büngösd természetes medre. A korábbi vármegyei viták miatt a többi csatornákat sem bővítették ki kellőképpen, ezért végül Sarkadot ön­tötte el a víz. 24 Augusztus 6-án és 7-én a küldöttség a Körösladány - Gyoma - Endrőd - Csongrád vonalon járt, és a Hármas-, valamint a Nagy-Körös egyes sza­kaszait vizsgálta meg. A Hármas-Körösön Endrődnél töltések épültek, melyek elzárták a fokokat. Csak a Simai-zugnál volt nyílás, amely az eső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom