Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
7. Vízszabályozás a Körösök felmérése után (1824-1831)
képviselői - Nagykájlón tartott gyűlésükön - Heves és Borsod megye támogatásával ellenézték azt. Hangoztatták, ha elzárják a fokokat, a főágban több lesz a víz és elönti a környéket, főleg a Tisza jobb partjait. Először a Tiszát kell szabályozni, éspedig alulról felfelé, azután a Köröst. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság e közgyűléssel a következő alapelveket akarta elfogadtatni: 1. Bár a Tisza szabályozása szükséges és indokolt, a Körös külön vízrendszer, ezért külön rendezhető. A fokok elzárásának éppen az a célja, hogy az elválasztást következetesen biztosítsák. 2. Minden kiágazás, vízosztás azt eredményezi,' hogy a meder feltöltődik, a vízfolyás lelassul. 3. Ha viszont a fokokat elzárják, a Tiszadob-Csongrád közti szakaszon megnő a sebesség az esés és a meder mélyülni fog. Arra is hivatkoztak, hogy a Mirhó-fok elzárása sem okozott különsebb árvizet. 17 Az Építészeti Főigazgatóság véleményével szemben Szabolcs megye így érvelt: „Mi magunk részéről nem halgathattyuk azt el, hogy mivel ennekutána, a víz felfogónak hagyott földet, a Tiszának árja, melly eddig a Hortobágy szakadékján letakarodván, az eltöltés miatt magasabban fogja járni, s ezen víz felfogó a Tisza felé nem lesimuló lejtőség, hanem kissebb nagyobb dombokkal, rétekkel, posványokkal megrakott föld, méltán félemlít bennünket a bizonytalan jövendő, nehogy az árvíznek legnagyobb része a víz felfogóba meg fenekeilyen, és azonn hátasabb részeket is, mellyek eddig az árvíznek pusztításait nem esmérték, hasznon vehetetlenekké tegye. Az elémutátott kinyilatkoztatásból az is meg tettzvén, hogy némelly határokon ezen csapásnak az urbáriális földek is ki fognak tétettni, melly esett az adónak fundussára is hatván, mivel az illető földesúr más haszonvehető földnek kiadására nem szorítatthatik tulajdonos jussának sérelme nélkül, az árvíz dühének kitett föld meg fog szűnni fundussa lenni az adónak." 18 Hogy a Tisza-szabályozás előbbrevaló, mint a Körös, azt Csanád és Csongrád megye is hangoztatta. Sőt utóbbi azt is felvetette, ha a békésiek összeszorítják a Köröst, akkor Csongrádot még jobban fenyegeti majd a víz.' 1 ' A szabályozás folytatását Békés megye lelkesen fogadta. Itt 1829 márciusában árvíz volt. A Bárdost ugyan 1827-ben újra elzárták, de árvízkor a
