Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

6. Vízrajzi felmérés Huszár Mátyás irányításával (1818-1824)

tervezett, a mocsár felett pedig a meder tisztítását, a malmok megszüntetését javasolta. Az új csatorna hosszát. 28,45 km-nek, szélességét 30-37 innék, mélységét 3,16 m-nek jelölte meg, esése pedig 230 mm/km lett volna. A Sebes-Körös és a Berettyó tehát Szeghalomtól a torkolatig közös mederben haladt volna, amit később meg is valósítottak. A kritikus szakaszon egymástól 246 m távolságra Huszár töltések építését irányozta elő. A KisSárrét lecsapolása érdekében részben új csatornát kívánt ásni, részben a régieket kimélyíteni. A lecsapoló csatornát Szeghalomtól, a Berettyó torkolatától tervezte, innen haladt volna a Malomzug felé, majd a Poltralápig, Vidra-fokig, végül a Tekerő torkolatáig. A korábbi elképzelésektől eltérően a csatornát innen nem a Tekerő kanyargós medrében akarta vezetni, hanem mellette futó egyenes csatornában. így az ásás fele olyan hosszú lesz, mint a Tekerő medre, és biztosan a mocsár legmélyebb vonalán fog haladni, amit 1822-ben méréssel állapított meg. Az egyes csatornaszakaszok tervezett hossza: - Szeghalom - Poltra-láp: - Poltra-láp csatornája: - Főcsatorna: - Csiket-ér csatorna: 2,50 km 5,68 km 23,67 km 3,79 km = összesen: 35,64 km A csatorna mélységét Huszár átlagosan 2,52 m-nek, Szeghalomnál 5,37 innék jelölte, partján a kiásott földből 170 m távolságban töltésekkel. A Sebes-Körös lefolyási viszonyait végül Harsány felett átvágásokkal tervezte javítani. Huszár Mátyás tervének meg nem valósított részét képezte a Fehér- és Fekete-Körös szabályzására vonatkozó elképzelés. A Fehér-Köröst Repszegnél, ahol egyébként is ki szokott törni, teljes egészében a Tőzbe vezették volna, amire a magassági viszonyok között megvolt a lehetőség. A Körös így a Tőzzel és mellékágaival együtt Gurba és Seprős határáig folyt volna, innen új csatornán, a Szartos medrében Vadászig, majd ismét a Tőzben Tamásdáig, ahol egyesült volna a Fekete-Körössel, és annak medrében érte volna el Gyula határát. A tervező a következőkkel indokolta a Tamásda-Gyula közti folyószakasz megszüntetését: „a Fehér-Körös a hordalék-lerakodás miatt felső szakaszának környékét jelentősen megemelte, emiatt folyása lassulni fog és medrét éppen ezen a területen hagyja majd el, hogy a laza talajban másfelé vegye irányát. A középső szakaszon lefolyását számtalan jelentős akadály töri meg, és olyan mederben terül szét, amelynek keresztmetszete szabálytalan, és a