Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

6. Vízrajzi felmérés Huszár Mátyás irányításával (1818-1824)

térképsorozat, melyet áttekintő lap és jelmagyarázat egészít ki. Végleges formában 1823-ban készült el, amikor a munkát befejezték.

9 A későbbi öszszesítések szerint Huszár hat áttekintő térképet állított össze, melyekből három található meg. A felmérés kezdetén, 1819-ben Huszár a Nagykőrös - Világos - Hajdúszoboszló közti területről készített rajzot, melyben a felmérésre szánt területet vázolta. Méretaránya: 1:480 000.

10 1820-ban szintén az egész vízrendszerről állított össze áttekintő térképet, melyen a fő- és mellék szintezési vonalakat rögzítette.

11 1821-ben két áttekintő térkép is készült. Az egyik a háromszögeléssel már felmért területet és a szintezési vonalakat ábrázolja,

12 a másik, 1:244 800 méretarányban a szabályozási terv összeállítására szolgált (XVIII. sz. térképmelléklet).

13 Az egyes folyószakaszokról is készültek térképlapok, melyek konkrét szabályozási elképzeléseket tartalmaznak. 1819-ben állította össze Huszár a Sebes-Körös szabályozási tervét, mely Várad és Váradolaszi környékére vonatkozik.

14 1821-ben újabb térkép készült a Sebes-Körös e szakaszáról, melyen a Pece-ér szabályozása is szerepel. Egy másik térképlapon már e szabályozás részleteit is láthatjuk, az átvágások hossz-szelvényeivel és vízállás-adatokkal. E térképek nem kapcsolódnak szorosan a felméréshez. Összeállításukat elsősorban az indokolta, hogy Huszár Nagyváradon lakott, sok helyi ismeretre tett szert, és a város, illetőleg a püspöki uradalom őt kérte fel a tervek kidolgozására. A felmérés első szakaszában, 1820-ban, Tessedik eredményeinek felhasználásával készítette el Huszár Mátyás a már többször idézett kissárréti térképet, melyhez Vay kérésére vízrajzi leírást és szabályozási tervet is összeállított. Javasolta a még fennálló malmok felszámolását, a Nagyvárad alatti gát kiszedését. A Kis-Sánét addigi munkálatait alapjában jónak tartotta. Az volt a véleménye, hogy a Szakáltól a Vidra-fokig kiásott csatornát (azaz a Csiket-eret) folytatni kell a Tekerőn keresztül Szeghalomig, és akkor az egész vidék ki fog száradni.

16 Fontos része volt a munkának a malmok összeírása, melyet Huszár 1825-ben véglegesített. A malmok lebontása, átalakítása még a következő évtizedekben is a szabályozási munka egyik vitatott része volt, ezért tulajdonítottak nagy jelentőséget a statisztikának:

17