Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

5. Vay Miklós királyi biztos tevékenysége (1802-1818)

kellett tisztítani a Berettyót, hogy a megnővekedett vízmennyiséget le tudja vezetni. A változás egyúttal azt is jelentette, hogy a Kék-Kálló tározó szerepe megszűnt.

36 1811-ben elkészültek a kiásott csatornák hossz-szelvényei. A Szeghalmicsatornánál rögtön az a probléma jelentkezett, hogy a Sebes-Körös torkolata felé haladva az mind jobban feltöltötte medrét és környékét. A tervezettnél kisebb szelvénnyel kiásott Tekerő magasan volt a Csiket-érhez képest, még magasabban volt a Nagy Halas, és a csatornákon nem tudott lefolyni a víz a Szeghalom környéki ásásokba. Az érdekeltek újra felvetették, érdemes-e erőltetni a csatornát, nem volna-e jobb, ha Ugra-ZsadányOkány-Vésztő vonalon, a Halád-ér medrében haladnának, ahogyan ez már többször is szóba került.

37 Az Óvári-csatorna vízrajzi szempontból más képet mutatott. A FeketeKörös medre az Óvári-foknál csaknem 4 m-rel mélyebb volt a Gyepesnél, a kiásott új csatorna a Gyepeshez képest szintén elég mélyen haladt, és így megvolt a remény arra, hogy a környező vizeket levezeti.

38 Ha viszont a Fekete-Köröst a Gyepesbe kívánták vinni, hogy annak medre tisztítható legyen, át kellett hidalni e szintkülönbséget (XV sz. térképmelléklet).

3,9 1813-ban mindkét csatornánál bővítést határoztak el. A Kis-Sárréten ismét Bihar megye kezdeményezett, amit Kornádi, Homorog és a többi község lakosai, valamint a Wenckheim-birtok képviselői sürgettek. Legfontosabb a Tekerő mélyítése volt, bár az is kiderült, hogy a Kornádi mocsarak ezzel nem fognak kiszáradni, sőt minden ellenkezéssel szemben szükség van a Hálád tisztítására is. Elfogadva az uradalmak javaslatait - az okányi példa szerint -, a kelet-nyugati csatornák mellett összekötő árkokat terveztek, illetve a meglévő ásásokat kibővítették. Ilyen volt a Tóth József által tervezett csatorna, mely Kornádi felé haladt, ettől délre Paulovics András javaslatára ástak összekötő árkot, mely a Határéri-csatornába, illetve a Sebes-Körös déli ágába torkollott. A Vay által javasolt új csatorna a Nagy Halas és a kitisztított Halád-ér között vezetett (XVI. sz, térképmelléklet). Mivel a Halád-ér folytatása a Vésztő felé haladó Körös-ág volt (vésztői KisKörösnek vagy Holt-Sebes-Körösnek is nevezték), ennek mielőbbi kitisztítását is fel kellett venni a munkálatok közé. Tessedik Sámuelt kérték fel a szintezés elvégzésére.

40 A Tekerő mélyítése a Vidra-sziget környékén, a Csiket-ér és a Tekerő találkozásánál volt fontos. Itt évtizedek óta nem volt ásás, és az eredetileg 6 m-es csatornát legalább 9,5 m-re kellett bővíteni. Az Óvári-fok fejlesztése lényegesen kevesebb problémát okozott. Itt egyszerűen az volt a cél, hogy az ásás teljes biztonsággal levigye a belvizeket, amire a Büngösd kanyargós medre nem volt alkalmas.

41