Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
4. Vízszabályozási munkálatok a megyei törvényhatóságok irányításával (1744-1802)
részén haladó csatornák összekapcsolását javasolta, ezúttal nem Iráztól, a Nagy Halasból kiindulva, hanem Kornádi felett. 7 Gassner Lőrinc 1798-ban foglalkozott a Sebes-Körös Kis-Sárrét feletti mocsaraival is. Palota, Tarján, Harsány malmai eltorlaszolták a medret és elöntéseket okoztak. Javasolta a malmok felülvizsgálatát, a kérdéses folyószakasz és környéke tisztítását. Tarjántói lefelé mélyíteni kívánta a medret, és javasolta az itt torkolló Kutas, valamint Begyér mellékágak szabályozását is. A kis-sárréti munkálatok a következő évtizedekben sem kerültek le a napirendről, bár új tervek a megoldást illetően nem születtek. A lecsapolás módja, a csatornák száma, méretei még sokáig vita tárgyát képezték, de az empirikus módszerekkel a 18. század végén lefektetett alapelveket a modern vízépítészet is igazolta. 8 Gassner Lőrinc, Bihar megye mérnökeként hivatalból foglalkozott a Berettyóval is, de az érdekelt Békés és Bihar megyék itt igen kevés eredményt tudtak felmutatni. 1782-ben, amikor a helytartótanács kérdéseire válaszoltak, volt olyan pont is, hogy hol tartják a munkát még szükségesnek. Békés megye egyértelműen a Berettyó szabályozást jelölte meg, mivel a folyó az ő területükön is okozott károkat, főként Füzesgyarmat, Körösladánv térségében. Jelentették, hogy az érdekelt törvényhatóságok már tárgyaltak a Nagy-Sárrétről, de míg tartott a kis-sárréti munka, addig ez alól mentesítést kértek. 9 1783-ban Gassner Lőrinc az esztári malom szabályozásáról készített tervet. Az építmény alatt átvágást javasolt, hogy a malomvíz jobb lefolyási lehetőséget nyerjen, 1 " és a Kék-Kálló felett ne keletkezzék mocsár. Fontos volt a terület mentesítése szempontjából, hogy 1775-ben elzárták a Mirhófokot, 11 1794-ben Gassner Lőrinc a vidékről összesen három igen jó térképet készített, ezek azonban csak felméréseknek tekinthetők. Szabályozási vonal egyik térképlapon sem szerepel (IX. sz. térképmelléklet).* 2 1795 szeptemberében Túrkevén, 1796 augusztusában pedig Mezőtúron gyűltek össze az érdekelt megyék vezetői és földmérői. A műszakiakat kiváló mérnökök képviselték. Gassner Lőrinc mellett Bihar megyéből Tóth József, Heves-Szolnok megyéből Litzner János, Szabolcsból Sexti András, a Jász-Kun kerületből Bedekovich Lőrinc, Békésből pedig az említett Vertics József. Felmérései alapján Gassner úgy kívánta a szabályozást megoldani, hogy az alsó szakaszon élők kimélyítik és csatornázzák a medret. Úgy gondolták, ha a megfelelő lefolyás biztosítva lesz, a mocsár szintje süllyedni fog, és a terület hamarosan kiszárad. A munkát alacsony vízállásnál kívánták megkezdeni, és a vármegyei hozzájárulást a kiszáradó terület arányában állapították meg. A terhek elosztásáról azonban vita alakult ki. A vízrendszerek összefüggése miatt a Berettyó a Tisza, a Kék-Kálló, sőt a
