Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)
3. Vízrajz és gazdálkodás a szabályozások előtt
A Körös-völgy megyéiben az arányok a természeti adottságok függvényében - másként alakultak. kh Arad megye Békés megye Bihar megye szántó 244 400 41,41% 179 223 36,90% 439 261 27,93% rét 38195 6,47%, 98 342 20,26% 151 103 9,61 % legelő 80 385 13,62% 169 745 34,95% 311 418 19,80% kerl 3 306 0,56% 1 894 0,39% 20 712 1,32% szőlő 17 350 2,94% 6 291 1,30% 43 746 2,78% erdő 206 561 35,00% 30160 6,20% 606 385 38,56% 590 197 100% 485 655 100% 1 572 625 100% 2K Az általunk vizsgált területen a művelési ágakat, főként köztük a szántók részesedését két tényező határozta meg: a földrajzi helyzet és a népességszám alakulása. Gallacz János idézett összefoglalásában ilyen szempontból a falvakat három részre osztotta: 29 „Az ártér felső szakaszán, a bihari hegyek lábához közel fekvő községek területén, ú.m. Er-Diószeg, Kis-Marja, Bojt, Bedő, Artánd, Szent-János, Szent-András, Barakony, Cséffa, Madarász, Oláh-Homorog, Görbed határában már e század első felében is túlnyomó volt a szántóföld; még az ebbe a vonalba eső Arad megyei Talpas, Csermő, Gurba, Sikula nevű községek határában is, hol akkoriban a gyér lakosság miatt kevés volt a felszántott terület, aránylag sok szántóföld volt... Már a völgy közepe táján elterülő községek, ú.m. Derecske, BerettyóÚjfalu, Berettyó-Szent-Márton, Mező-Peterd, Mező-Keresztes, Gyires, Körösszeg, Szakái, Vizes-Gyán, Ugra, Geszt, Nagy-Szalonta, Vadász, Kerülős, Zaránd határában nem volt oly túlnyomó a szántóföld, azt is gyakran elöntötte az árvíz s a területnek azt a nagy részét, melyről szárazabb években lehúzódott a víz, kaszálónak és legelőnek használták. Végül az ártér alsó szakaszán, különösen a Sárrét környékén, PüspökLadány, Füzes-Gyarmat, Kornádi, Vésztő, Csökmő, Szeghalom, KörösLadány, Dévaványa, sőt Nagy-Pél határában is csak a legmagasabban fekvő kis területeket lehetett szántani, a rétek nagy részét is csak szárazabb években lehetett kaszálni vagy legeltetni, azonban rengeteg sok nád termett e vidéken, a minek éppen ezen oknál fogva nem volt értéke."
