Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

13. A Körös-szabályozás jelentősége, gazdasági hatásai

Békés m v i\ y i kh 1855 1867 1895 szántó 429 614 48/11% 300 981 53,20% 451 978 75,06% rét 145 411 16,29 83 799 14,81 40 489 6,72 legelő 258 997 29,00 155 330 27,46 87 693 14,56 szőlő 5 506 0,62 7 268 1,28 6110 1,01 kort 8 582 0,96 3 510 0,58 urdő 11)688 1,20 8 047 1,42 10 321 1,72 nád us 34 105 3,82 10 267 1,83 2 092 0,55 892 903 100% 565 692 100% 602 193 100% 3 i h a r m e g V e kh 1855 1867 1895 szántó 485 1)68 31,23% 645 092 33,57% 776 778 43,99% rét 243 517 15,68 314 007 16,34 163 994 9,29 1('}»(»IŐ 227 829 14,67 356 731 18,56 282 012 15,97 szőlő 10 730 0,69 20 775 1,08 10 782 0,61 kert 28 168 1,81 15 718 0,89 erdő 532 363 34,28 558 145 29,04 510 286 28,90 nádas 25 461 1,64 26 981 1,41 6 063 0,35 1 553136 100% 1 921 731 100% 1 765 633 100% A megyei áttekintésből világosan látszik, hogy a szántóföldi termelés súlya megnövekedett. A nagy változás a szabályozás utolsó szakaszában, 18671895 között következett be. E növekedés Arad és Bihar megyében 10%-ot ért el, és ugyanennyivel csökkent a rétek, legelők aránya. A szántók kiterjesztésével nem volt szükség az erdők irtására, a vizenyős rétekből, legelőkből a vízrendezés után szántókat lehetett alakítani, és eltűntek a nádasok is. Biharban az is megfigyelhető, hogy 1855-1867 közt nem a szántók növekedtek, hanem a rétek, legelők aránya és mennyisége nőtt. 1867-ben 70 ezer holddal több rét, 130 ezer holddal több legelő volt a megyében, mint az előző évtizedben. Itt azzal a másutt is tapasztalható jelenséggel állunk szemben, hogy a vizek szabályozása után a területeket az első évtizedben 2I3