Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

12. A szabályozás eredményeinek megszilárdítása (1879-1895)

területre a Barakonvi-ér, Inándi-patak, Nagy völgy, Korhány, Köles-ér, Gyepes szállítják a vizet, melyek a töltések miatt nem tudnak lefolyni. A megépült három csatorna (Gyepes, Haláréri, Hosszúfoki) csak a belvizeket viszi el, a magasabban fekvő területekről lezúduló külvizek levezetésére nem alkalmasak. Ha a Kettős-Körösben magas a víz, le kell zárni a hosszúfoki zsilipet. így a csatorna éppen akkor nem működik, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Kvassay Jenő és Józsa László tervezés alkalmával először is részletes térképet készítettek a Holt-Sebes-Körösről, (XXX. sz. térképmelléklet), mint az egyik lehetséges befogadóról, és javaslatukat két részre osztották: első része a külvizek, második a belvizek levezetésével foglalkozott. A külvizek levezetésével kapcsolatban Bélzerind és Nagy harsány között a Sebes- és Fekete-Köröst összekötő csatornát terveztek, a belvizek levezetésére pedig a Korhánv, Köles-ér, Gyepes medrén keresztül kívántak csatornát ásni. Ezek azonban nem a Hosszúfoki-csatornába vezettek volna. A Gyepes-főcsatornát Kemény-foktól Békésig tervezték, a Köles-ér főcsatornáját Nagyszalontától Okány és Zsadány határáig, a Korhány-főcsatorna (a Hosszúéri- és Toprongyos mellékcsatornákkal) pedig a Madarász, Geszt, Zsádány vonalon haladva szintén a Holt-Sebes Körösbe torkollott.

80 Az ártér összesen 63 087 kh 87 négyszögölt lett ki, legnagyobb egységét, 9739 kh 739 négyszögölt VVenckheim Frigyes fásmelléki, tarhosi, ludadi, Dellő pusztai birtokán mérték fel.

81 A terv külvizekre vonatkozó részét teljes egészében megvalósították. 1893-ban megkezdték a Fel fogó-csatorna építését a Fekete-Körösi Armentesítő Társulat területén, a költségekhez azonban a Hosszúfoki és a SebesKörösi Társulat is hozzájárult. A fekete-körösiek szerették volna a csatornát öntözésre is használni oly módon, hogy a csurga lék vizet a hosszú fokiak csatornái vezessék le.

8A többi csatornák esetében eltértek az 1885-ös javaslattól, és a terület belvizeit nem a Holt-Sebes-Körösbe, hanem zömmel dél felé vezették. A Határérbe torkollott a Köles-éri csatorna, mely felvette a Korhány vizét. A Fekete- és Sebes-Körösi Társulat között a Határér képezte a választóvonalat, melynek vízhozama a két új csatornával bővült. Partjain töltéseket építettek, sőt az értékesebb területek védelmére körtöltésekre is szükség volt.

83 A belvízlevezetésben fontos szerepet kapott a Büngösd, melynek medrét kibővítették, és a kettős-körösi torkolatnál zsilipet építettek. 1891-ben megfelelő méretekkel - átalakították a hosszú foki zsilipet is, hogy a csatorna megnövekedett vizét átengedje (XXXI. sz. képmelléklet).** A Békés környéki belvizek levezetésére csatornát létesítettek a Holt-Fekete-Körösben,