Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

11. Új igények és a hagyományos munkák folytatása (1861-1879)

Az aszály és az egyre nagyobb falusi nyomor miatt az állam vezetése ínségkölcsön folyósítását tette lehetővé, melynek felhasználásával bizonyos vízimunkálatokra is lehetőség nyílt. A helytartótanács 1863. szeptember 4-én megkereste Liedemann Emilt, az Országos Építési Igazgatóság vezetőjét, valamint Herrich Károlyt, hogy tegyenek javaslatot valamely, általuk fontosnak tartott vízimunkálatra. Liedemann és Herrich közös levélben válaszoltak, és figyelembe véve a csatornára vonatkozó, egyre népszerűbb elképzeléseket, a következőt írták: „Az inség enyhítésére a nyomor közepén alig lehetne üdvösebb vállalat, mint Tiszadobtul le Kunszentmártonig egy hajózható HortobágyKörösi csatornát létrehozni...s így bő kereset forrás nyílna meg Szabolcs, Kunság, Hajdúság, Bihar, Heves és Békés megyék éhező munkás embereinek...Kereskedelmi haszna ezen vonalnak abban rejlik, hogy Tokajtól Csongrádig a hajózat nevezetesen nyerne - s oly vidéken, hol fa, kő, mész, víz, vas nincs, tehát jó formán az első és fő élet a gazdasági szükségek hiányoznak, ezeknek lejuttatását oltsó pénzen lehetővé tenné." Öntözésre a csatorna a csekély esés miatt nem lett volna alkalmas. Ilyen célból külön csatornára volt szükség, Karádtól kiindulva, a Hortobágyon keresztül, melynek előkészítése újabb méréseket igényelt volna. A helytartótanács 1863. november 21-én 85 1.61. sz. rendeletével utasítást adott a Tisza-szabályozási Felügyelőségnek, illetve Herrich Károlynak olyan csatorna terv összeállítására, melynek segítségével öntözni és hajózni is lehetett volna. Herrich már december 30-án jelentkezett előzetes javaslatával és a csatornáról a következő tervezetet nyújtotta be: „Szabolcs megyén, hogy Lök helységen alól kezdetét veendi és BüdSz[ent] Mihályi határokat metszve a Hajdú városok határába fordul, ez utóbbit Nánás határon keresztül Böszörmény határánál elhagyván, ismét Szabolcs megyén keresztül halad érve az Újvárosi, P[uszta] Hort, Pfuszta] Máta és P[úszta] Angyalháza határt elérve Püspökladánynál a Nagy Kun kerületbe lép - innen útját folytatólag a karcagi szélső határnál Heves megyébe fordul, azt Túrkevi határánál elhagyva, ismét a Nagykun kerület Túrkevi szélii határig keresztül szelend s a mezőtúri határban újólag Heves megyébe átér, honnan Sz[ent] Mártonnál harmad ízben Nagykun kerületet metszi, és végre az öcsödi határnál Békés megyében a Köröst éri el."

5