Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

napszámot 30 krajcárra emeljék fel. E kérésüket ugyan nem tudták teljesíteni, de ez még nem változtatott a békési helyzeten.

63 1836-ban Vargha újabb magánlevélben jelezte a biztosnak, hogy sem a megyei mérnökkel, sem a törvényhatósággal nem tud területén szót érteni. Csak akkor lenne tekintélye, ha kineveznék nagyváradi főmérnöknek, a nyugdíjba készülő Huszár Mátyás helyére. A két állást (nagyváradi igazgató és körösi főmérnök) azonban a helytartótanács nem kívánta újra egyesíteni, ezért nem valósulhatott meg Vargha kérése sem.

64 Távozásához az igazi lökést az említett Sárréti Társulat megalakulása adta. A szervezet alapszabályai szerint tömörülő érdekeltek igazgató mérnököt választottak, és ragaszkodtak az Arad megyében sikeresen működő Beszédes József személyéhez. A beteg, és a Körössel érdemben egyre kevesebbet foglalkozó Zichy FererTc is megbízott benne, és hagyta, hogy befolyása minél nagyobb legyen a területen. Vargha megköszönte a munkában kapott eddigi segítséget, és úgy érezte, jobban teszi, ha félreáll. Nem avatkozott bele a szabályozás további menetébe, ahol Beszédessel műszaki kérdésekben nem tudott megegyezni. Beszédes nem sok jót kívánt neki a bégai munkához azt állítva, hogy ott is társulat alakul, melyet szintén ő fog irányítani.

65 1836. június 19-én Vargha János már bégai igazgató mérnök volt, amikor Váradon tűz ütött ki, és háza leégett. Még itt tartózkodó felesége kimentette az irodában lévő iratokat, terveket, térképeket és műszereket. Fellépésének köszönhető, hogy az addigi és későbbi szabályozást megalapozó Huszár Mátyás-féle felvétel és az egyéb dokumentumok megmaradtak és a mérést nem kellett elölről kezdeni.

66 A megmentett anyag - egyéb elhelyezési lehetőség híján - újra Huszár Mátyás, kamarai mérnök birtokába került. Az 1831-1836 közti időszak a Körös-szabályozásnak igen pozitív korszaka volt, az előbbi évtizedek messze nem hoztak hasonló eredményeket. Az egyik pozitívum az volt, hogy a különféle munkálatok alapos ismereteken, tudományos mérésen alapultak, ezért végezhettek időtálló munkát. Ilyen volt még ebben a formájában is a szarvasi átvágás, a Bakonszegtől induló 25,78 km-es csatorna, a Fehér- és Fekete Körös több átvágása.

67 A másik fontos tényezőt Vargha János jó szervezőkészsége, áttekintő képessége és teljes odaadása jelentette, amivel igyekezett kézben tartani a munka menetét, egyeztetni az érdekeket. A legfőbb nehézséget az anyagi eszközök hiánya, a közmunkában (azaz állami robotban) végeztetett tevékenység nem kielégítő mennyisége és színvonala okozta. E helyzet megváltoztatásához azonban még két évtizedre volt szükség.