Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

egészen víz alá borítják, - biztosíttatván, az idővel magától megszűnendő, 13-szor hosszabb anya árkon kívül eddig mindég bizonytalan haszonvételű több ezer hold legjobb földek örökösen megmentetnének."

54 1835-ben a Berettyónál végre Heves megye is foglalkozott a szabályozás kérdésével. Elkérték Varghától a szabályozási terveket, de az egész év ezek másolásával teltei. Pénzes munkában kiásták a bihariak a gáborjáni átmetszést, folytatták a Szerepi-csatornát, ingyen munkában pedig tisztították a folyó medrét és a Nagy-Sárréten keresztülhaladó vezérárkot. Ez a munka jobbról Szerep, Udvari, Nagybajom, Nagy rá bé, Rétszentmiklós, Bakonszeg, balról Füzesgyarmat, Csiff, Zsáka irányában haladt, és kb. 50 000 holdat szabadított fel a vízborítástól. Ennél „fogva az illető birtokosoknak, - ámbár kissebb-nagyobb irányban de csakugyan valódi hasznok és további bizonyos reménységök lehetvén írta Vargha János - valóban fájlalni és csodálni lehet, hogy találtatnak még most is olly kissebb s nagyobb birtokos urak, kik a költséget a Nagy Méltóságú Királyi Biztosságtól, az erőt pedig az adózó szegény néptől ingyen kívánván, nemhogy ezen közipart, - jóllétet, és a nemzeti becsületet előmozdító s felső pártolás által eléggé ápolt intézetet illő áldozatokkal segéllenék, hanem még az előleges és már minden részben végre is hajtott jótékony munkákra, királyi biztosi és megyei közegyezkedés és végzés útján, egy-egy holdra kiszámított 6 pengő kracárokat is megtagadni, vagy legalább többszöri felszólítás utánn is, járandóságok lefizetésében restelkedni nem átallanak."

55 Elismeri ugyanakkor, hogy a munkából haszna volta helyi lakosságnak is, „amennyiben a kiöntések elhárítása által a legelő, valamint a haszonbérlendő, vagy munkállandó föld szaporodván, a szorgalmatos szántó vetőnek s mezei munkásnak, tagosabb, s bizonyosabb út nyittatik az előrementelre; - valamint a járás-kelés is szabadabb, könnyebb, s az idő minden részeiben biztosabb levén, nem tsak adását-vevését űzheti, hanem különösen adózási, forspontozási, katonaszállítási és tartási terheit is könnyebben viselheti."

5

* 1835-ben a Fehér-Körösön vármegyei erővel, valamint a malomcsatorna társulat pénzén tovább készüllek az átvágások, és volt némi munka a KisSár réten is, bár itt a békésiek és a bihariak egymásra mutogattak. A békési-