Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

8. Vargha János körösi tevékenysége (1831-1836)

smind a reájok fordítandó erő és költség is legmegközelítőbbleg kiszámítatna." Felvetette azt is, hogy Beszédes tervét nem az összes érdekeltek, hanem csak a malomtulajdonosok ismerték.

13 Vargha ellenjavaslatával a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz fordult, ahonnan - Eklér Imre főigazgatóhelyettes aláírásával - elutasító választ kapott. Eklér szövegéből egyértelműen kiderül, hogy Beszédes tervét egészében ő sem ismerte. Csak a malomcsatornára vonatkozó elképzelést látta, az átvágások gondolatával a Vargha - féle ellenjavaslatban találkozott először. Kiadta ugyan az utasítást, hogy a Fehér-Körös Békés megyei szakaszát rendbe kell hozni, azonban a többi munkákat egyelőre nem tartotta sürgősnek. Véleménye szerint el kellett volna dönteni, hogy vízosztással vagy a kanyarulatok átvágásával akarják-e szabályozni a folyót. Úgy vélte, jobb a vízosztás, mert a kanyarulatok átvágása idegen a folyó természetétől. Kérte, várják meg, mi lesz a hatása a malomcsatornának, azután lesz csak szükség egyéb beavatkozásokra. A társulat e véleményhez tartotta magát, és a csatornán kívül az első évben semmi munkát nem akartak végezni. A Fehér-Körös menti lakosság viszont elégedetlenkedett mindkét vármegyében. Vargha azt kérte Zichy tői, mindkettőjük tekintélye érdekében végezzenek valami kis munkát a Fehér-Körösön, hogy a környéken élők megnyugodjanak.

14 Végül sikerült a terveket egyeztetni, és a felső szakaszon rövidesen több átvágást kiemeltek a vármegye és a malomcsatorna társulat hozzájárulásával. 1834-ben Kovács János a Repszeg és Berza közti szakasz térképét külön elkészítette, és a veszélyes részen - ahol a folyó a Tőzbe szokott kitörni - hat átvágást tervezett. Ebből hármat a társulat, hármat pedig a vármegye pénzén emeltek ki.

15 Arad megyében összefogásra azért is szükség volt, mert a malomcsatornát 1834-ben újabb támadások érték. Az árvízgondokkal küszködő Békés megye érthető módon tiltakozott, „hogy szomszéd Nemes Arad vármegye a rendes regulationalis munkái mellett, némelly külön személyek által a felső vidékről húzandó malom árok által a Fehér-Körösnek egy részét az anya árokból kivetvén, azt az alább eső és még tisztátalan Fehér-Körösbe be vezetni szándékozik..."

16 Az 1833. május 21-iki közgyűlés sürgette a vezető mérnököt, készítse el a gyulavarsándi átmetszés tervét, és míg az alsó szakaszt nem rendezik, függesszék fel a csatorna építését.

17