Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében
nyelvben fellelhető szlovák szavakat ismerteti az olvasókkal. 22 Talán itt a helye megemlíteni azt a bibliográfiai szempontból is jelentős munkát, amellyel Szeberényi L. Zs. és Francisci Mihály közösen állították össze és tették közzé Dolnozemskí slovenskí spisovatelia címen az alföldi szlovák írók jegyzékét, felsorolva műveiket és életrajzi adataikat 23 v E rövid áttekintésből is láthatjuk, hogy a Cabiansky Kalendár az anyanyelv ápolása, művelése terén is igyekezett megtenni annyit, amennyi egy évenként egyszer megjelenő szerény kiadványtól elvárható. i) Gazdálkodás A falusi lakosság számára készült naptáraknak az általános műveltség terjesztésén túlmenően egyik leglényegesebb feladata volt minden időben az olvasók ésszerű, okos, hasznos gazdálkodásra való nevelése. Az ily írásokat a paraszt emberekre nem kellett rátukmálni, mert ők ezeket igényelték, naptáruktól megkövetelték. Hogy mekkora tudott lenni ez az igény hazánk földmíves lakossága körében, arra talán legszemléltetőbb példa a "Mezei naptár", melynek első évfolyama 1840-ben jelent meg Budapesten 5.000, de 1844-ben már 60.000 példányban. Mivel pedig így az első évfolyamok gazdasági írásait a későbbi vásárlók már nem olvashatták, a kiadó az első négy év gazdasági ismeretterjesztő anyagát külön kinyomatta és az 1844. évi pesti vásáron egybekötve árusíttatta. 24 A Cabiansky Kalendár is elsősorban a földmíves társadalom számára készült, így természetes, hogy nem hanyagolhatta el, de nem is akarta elhanyagolni a mezőgazdasági ismereteket. És ha nem is állíthatjuk, hogy valami átgondolt, lépésről-lépésre haladó lett volna ez a helyes gazdálkodásra való nevelés, mégis, bár a témák megválasztása esetlegesnek tűnik is, egyes ily jellegű közleményei értékesek, hasznosak, előremutatók voltak. Tekintsük át ezt a területet is. Külön gazdasági rovatot a naptár nem vezetett, de rendszerint az utolsó oldalakon csaknem minden évfolyamban találunk a gazdálkodás területére tartozó cikkeket. Ezek igen változatosak. Leggyakoribb téma a méhészkedés. 25 Bőven találunk tanácsokat a különféle károsodással és károkozókkal szembeni védekezéshez (pl. ruhamoly, kukoricamoly, a gyümölcs férgesedése stb.). 26 Többször szólt a naptár a gyümölcstermesztésről, a gyümölcsfák ültetéséről, a fák megfiatalításáról, a gyümölcs szerepéről az étkezésben. 27 A gazdasszonyokat a baromfinevelés és a tejgazdálkodás terén segíti, amikor ír a kotlókról és a sajtkészítésről. 28 A kecsketej értékeléséről sem feledkezik meg, ajánlja az olvasóknak. 29 22 V CK. 1942. 64. 23 CK. 1936. 49. 24 Nóvák J. 15-17. 25 CK. 1923., 24., 30. stb. 26 CK. 1923., 28., 29. 27 CK. 1927., 32., 41. 28 CK. 1928., 30. 29 CK. 1939. 94
