Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

"Ha parasztságunk művelődéstörténetének megírására vállalkoznék valaki, minden bizonnyal kalendáriumainkat kellene végigvizsgálnia." - Idézi Ortutay Gyulát Nóvák József: A nép olvasmánya, a nép tanítója c. tanulmányában.

1 Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vallásos könyveken kívül hosszú időn át a kalendárium volt a falusi kunyhók lakóinak -ahogy mondani szokás- a Biblia mellett a legfőbb, vagy talán éppen egyedüli olvasmánya.

2 [...] A jól szerkesztett naptár olvasáshoz szoktat. Elbeszéléseivel, költeményeivel, sőt meséivel is az irodalom megbecsülésére nevel. Távoli országok, népek történetével, életének ismertetésével a falujába zárt olvasó számára ablakot nyit a nagyvilágba. A gazdálkodásra és egészségápolásra vonatkozó írásaival segíti a nép anyagi előmenetelét. Helytörténeti és néprajzi vonatkozású cikkeivel olvasóit múltjuk és jelenük megbecsülésére tanítja. Nyelvművelő, erkölcsnemesítő hatása kétségbevonhatatlan. Forrásjelentősége a kutató számára szinte felbecsülhetetlen. [...] Az első magyar és szlovák nyelvű naptárak [...] A XV. században már egész sereg nyomtatott naptár jelent meg. Későbbi időből való a Slovácius Péter krakkói asztrológus készítette latin nyelvű naptár, melyet Pecchi Lukach fordított le magyarra s Nagyszombatban adtak ki 1579ben. Eddigi ismereteink szerint ez volt az első magyar nyelvű kalendárium.

3 A XVII. században a kalendárium-kiadás joga még nem volt korlátozva. Minden könyvnyomtató szabadon állíthatott elő és jelentethetett meg naptárt. Az első kalendárium-kiadási szabadalmat Töltéssy István kapta 1705-ben.

4 Lőcsén a XVII. sz.-ban híres volt a Breuer (Brewer) nyomda, mely egy évszázadon át élte virágkorát. "Breuer Lőrinc működésének második évében, 1626-ban indul meg a később oly nagy hírnévre jutott magyar lőcsei kalendárium. Ezzel a magyar nyelvű lőcsei naptár 24 évvel előzte meg az 1650-ben első ízben megjelent lőcsei német naptárt. A lőcsei naptárakat (a magyarokat és a németeket egyaránt) a kor másik híres naptárkészítője, Neubart Kristóf szerkesztette."

5 A híres lőcsei magyar kalendárium már 1738-ban megszűnik.

6 Sokan azt gondolták, hogy a lőcsei kalendáriumok humoros elbeszéléseik és anekdotáik miatt örvendtek oly nagy kelendőségnek. Ez azonban nem igaz, már csak azért sem, mert hiszen az ilyen anyag úgyszólván teljesen hiányzik belőlük. A kereskedőtársadalom főként azért kedvelte e kalendáriumokat, mert a legnagyobb pontossággal közölték a postajáratokat, s tartalmazták nemcsak a felső-magyarországi, de az erdélyi, néha a szomszédos országok vásárjegyzékét is.

7 1 Nóvák J. 15. 2 Krcméiy 234. J Monsberger 13. 4 Gárdonyi Albert 232-244. 5 Monsberger 30. 6 Monsberger 33. 7 Monsberger 33 - 34. 82 )