Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
bodzási evangélikus hívek, mindössze kb. 20 család 1861-ben önerőből iskolát építettek és a csabai egyházzal együtt itt tanítói állást rendszeresítettek. 51 Első tanítójuk Kutzelnik József. - Az 1868. évi püspöklátogatásról felvett jegyzőkönyv Bodzást már említi a békéscsabai anyaegyház filiáinak sorában, azzal, hogy iskolaépülete van, mely egyben imaházul is szolgál. Ez a filia akkor már nem is lehetett kis lélekszámú, mert hiszen az előző, 1867. évben Bodzáson az evangélikus hívek közül 210-en éltek úrvacsorával. 52 Ettől az időtől kezdve a békéscsabai eredetű evangélikusság lélekszáma rohamosan emelkedett. Mutatják a számok. Bodzáson a levitatanító, Getenya János 1869-ben 23, 1870-ben 41 s Balogh Mihály levita 1875-ben már 51 evangélikus gyermeket keresztelt. 53 A békéscsabai evangélikus egyház Ottlakapusztán, tehát ebben az új, népes filiában 1885-ben lelkésztanítói állást szervezett, ugyanakkor imaházat és lelkészlakot építtetett s e munkakör ellátására kiküldte egyik akkori káplánját, Zsilinszky Endrét (1886-ban), aki ilyenformán a pusztaottlakai evangélikusok első lelkészjellegű munkása lett. Zsilinszky Endre 1889-ben a medgyesi földeken megtelepült csabai evangélikus hívek megszervezésére ment, megszervezte a virágzó medgyesegyházai gyülekezetet s így annak is első papja lett. 54 Zsilinszky Endre paptanító Bodzásottlakán 330-nál több evangélikus családot gondozott, 55 1913-ban pedig 1000 evangélikus lelket, köztük 120 iskolás gyermeket tartottak itt számon. 56 Nem csoda, hogy az ottani hívekben egyre erősödött a vágy önálló egyházzá lenni, ami be is következett az 1915. évben, amikor is az új bodzásottlakai egyházközség megválasztotta első rendes lelkészét a békéscsabai születésű Bánszky György személyében. 57 A Pusztaottlakán megtelepült békéscsabai eredetű evangélikus családok között ilyen nevűeket találunk: Adamik, Bagi, Békészki, Boros, Búvár, Csernai, Drugari, Filyó, Gajdács, Hrabóvszki, Huszár, Jancsik, Kacsán, Karlovszki, Keller, Kojnok, Kovács, Lehoczki, Obsuszt, Orosz, Pluhár, Polyák, Salamon, Simon, Sipiczki, Valastyan, Vidovenyecz, Zsibrita, Zahoran. A pusztaottlakai evangélikus gyülekezet komoly lélekszáma ellenére sem tudott felvirágozni. Nem jutott el pl. templomépítésig, istentiszteleteit ma is a régi iskolaimateremben tartja, lelkészlakásul is a régi paptanítói lakás szolgál. A lakosságcsere idején az itt megtelepült békéscsabai eredetű szlovák evangélikusság is komoly lélekszám-veszteséget szenvedett. A gyülekezet mai lélekszáma már csak 400 körül jár, igaz, hogy jelentős mérvű volt az utóbbi időkben a Békéscsabára való visszaköltözés is. A gyülekezet nagy lélekszám-csökkenése és anyagi elerőtlenedése miatt a közeljövőben valószínűleg elveszti anyaegyház jellegét. Jelenlegi lelkésze 1935-óta Kiss Benő. A szolgálati nyelv ma is még magyar és szlovák. 51 Presb. jkv. 1861. febr. 23.12. 52 Püsp. jkv. 1868. 3. 53 Bodzásottlakai keresztelési anyakönyv 54 Püsp.jkv. 1926.16. 55 B. egyhm. jkv. 1887. 18. 56 A-Bjkv. 1913. 33. 57 Uo. 1916. 67
