Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

lelkészkedett 1916-1953-ig. A jelenlegi lelkész 1953-tól Fest Miklós. A község 1909-ben a Nagybánhegyes nevet kapta. d) Csorvás [...] A kisebb jelentőségű nagybánhegyesi rajkibocsátással szinte pontosan azonos időben egy nagyobb raj is elhagyta Békéscsabát, az, amelyik Csorvás község alapításában vett részt. Csorvás a török-világ után óriási legelő volt. A mostani község alapját 1856 körül vetette meg néhány, Gyuláról ide telepedett ref. család. 1870 körül egy jelentősebb parcellázás alkalmával nagy arányú betelepedés történt, ekkor jöttek nagy számmal Orosházáról magyarok, Békéscsabáról pedig kisebb számban evangélikus szlovákok.

32 A Békéscsabáról jött telepesek - mintegy 50 család - részt vettek már az evangélikus gyülekezet megalapításában is 1873-ban. Kezdetben legnagyobbrészt a csorvási négy Weinckheim-féle uradalomban szolgáltak béresként, lassan azonban földecskét vásároltak s önállósították magukat. A békéscsabai szlovák evangélikus elem a következő évtizedekben is terjeszkedett Csorváson, állandó, lassú beszivárgás formájában. Mutatják a számok is. 1890-ben a 4200 lakosú községben 483 volt a szlovák anyanyelvű,

33 viszont 1926-ban már 850-re emelkedett a szlovákok száma. A csorvási evangélikus gyülekezet szolgálati nyelve eredetileg magyar és szlovák volt, a szlovák nyelvű istentiszteleteket azonban 1892-ben egyházközségi közgyűlési határozattal önként beszüntették.

34 Ma is álló templomukat 1901-ben építették. A békéscsabai eredetű evangélikusok Csorváson nem egy tömbben laknak, hanem a községben és a határban elszórva, mégis legtöbben a csorvási határnak Békéscsaba felé eső részén. A lakosságcsere idején mintegy 20 szlovák evangélikus család Csorvásról is kitelepült. Ma az evangélikus gyülekezet lélekszáma kb. 2000 lélek, a gyülekezet tagjainak mintegy 20 %-a békéscsabai és szarvasi szlovák eredetű. A Csorváson ma is élő békéscsabai eredetű családok nevei: Belicza, Cepó, Csicsely, Fórján, Havran, Kosznak, Seben, Sipiczki, Zahoran, Zsíros, Zsilinszky. 1873-ban, az evangélikus gyülekezet alapításakor egy Zsíros nevű csabai férfi kisebb, három mázsás harangot ajándékozott az egyházközségnek. e) Medgyesegyháza [...] A mai Medgyesegyháza területe a 19, sz. második felében is még Medgyespuszta néven kamarai birtok volt. A jelenlegi község helyén nem volt más, mint az ispánlak, egy csárda és egy r.k. kápolna. Az állam a parasztság földéhségének csillapítására elhatározta, hogy a birtokot parcellázza és községet létesít a helyén. A parcellázás 1881 és 1882-ben történt, amikor is a földet a békéscsabai származású Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő, később államtitkár közbenjárására békéscsabai szlovák evangélikus családok vásárolták meg, Márkus 315.Uo. B. egyhm. jkv. 1892. 61. 61