Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

dohányosgazda, Gyucha Pál, Sztratinszky András, Imrovicz Pál, Uhrin Mihály." E kérvénylevélhez a földbirtokos gróf a következőket jegyezte oda: "Részemről ajánlok két hold földet őszi és két holdat tavaszi vetés alá használandót addig, míg megelégedésemet kiérdemli évenként. Sarkad. Június 2.1866. Almássy Kálmán."

25 Haan Lajos békéscsabai lelkész a hozzá bizalommal fordult nyéki telepesek ügyét felkarolta s megszerezve hozzá az egyházmegye engedélyét is, 1866. év júniusában Nyékre személyesen kiszállt s oda az első levitatanítót, Povázsai Máté személyében bevezette, reá bízva az iskolásgyermekek tanítását, egyben felhatalmazva őt keresztelések, avatások és temetések végzésére is, úgy azonban, hogy minden szolgálatait a kezébe adott anyakönyvbe pontosan bevezesse s az anyakönyv kivonatát minden év végén a békéscsabai lelkészi hivatalnak beküldje. A Nyékre költözött békéscsabai evangélikus családok nevei: Adamik, Baukó, Balázs, Bánszky, Belicza, Bencsik, Bohus, Betyár, Balangó, Csjernyik, Fabula, Farkas, Faragó, Franko, Csirik, Darida, Davidesz, Dudás, Duna, Gajdács, Gálik, Gaszparik, Gyebróvszky, Hanko, Havran, Hrabovszky, Hugyecz, Hursan, Imris, Jánovszky, Koszecz, Krnács, Krsnyjak, Kovács, Kupecz, Kolarovszky, Kerepeczki, Kojnok, Králik, Kolimár, Kocziha, Káttyan, Kucsera, Lenhardt, Liker, Lipták, Maján, Maxin, Marik, Matej, Mityko, Mokos, Nyemcsok, Obsuszt, Perza, Pilinszky, Prisztavok, Pribojszki, Pusztai, Rúna, Sárkány, Sicz, Sipiczki, Sajben, Stefányik, Susánszky, Sztracinszki, Such, Unyatyinszky, Zahoran, Zsibrita, Zsilák, Zsilinszky.

26 Az új nyéki település hamarosan felvirult. Az evangélikus hívek - nyilván saját erejükből - tanítólakást és iskolát építettek, mely utóbbi imaházul is szolgált. Az évenként keresztelt gyermekek száma (10 és 20 között mozgott) is mutatja a település életképességét. Tanítók voltak: a békéscsabai születésű Povázsai Máté 1866/67-ben, a szintén csabai születésű Gécs János 1867/68-ban. Érdekes alakja volt a nyéki tanítóságnak Koncsek Antal. 1843-ban Dvorec faluban, Túrócz megyében született. Onnan vándoriparosként Békéscsabára jött, itt mesteremberként dolgozott, de szabad idejében sokat olvasott, tanult. A csabai lekészek ellátták hasznos olvasni valóval s 1868ban megtették nem diplomás tanítónak a sopronyi tanyákon, majd 1869/70-ben Nyékre került. Ugyanez évben Rőczére ment, ahol gimnáziumot járt, Szarvason 1874ben érettségizett, ezután a bécsi evangélikus fakultáson teológiát tanult, majd a rostocki egyetemen folytatta tanulmányait, honnan 1878-ban Békéscsabára jött Haan Lajos mellé segédlelkésznek. - Nyék negyedik tanítója Trnovszky Jónás volt, de csak pár hónapig, majd Bukovinszky Mihály következett 1870-74-ig. Endreffy Béla 1874-79-ig szolgált. - Nyék utolsó evangélikus tanítója a békéscsabai születésű Krsnyjak Mihály volt, aki előbb Csabán szolgált tanyai tanítóként, majd 1879-ben Pusztanyékre került s ott működött 11 éven át, 1890-ig.

27 A nyéki evangélikus iskola néha egészen népes volt, egy feljegyzés szerint 1868*" Nyéki ev. leányegyház anyakönyve II. 1. 26 Uo. i-n. *' Nyéki ev. leányegyház anyakönyve. II. 59