Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

Ezeknek a kedvező körülményeknek tudható be, hogy Békéscsaba, ahol 1717-ben a hivatalos összeírás szerint mindössze 22 ref. magyar család élt, 1745-re közel 3000, csaknem egészében evangélikus szlovák lakosságú nagyközséggé fejlődött. Kik voltak és honnan jöttek Csaba újraalapítói? Mindkét kérdésre elég nehéz válaszolni. Zömmel szökevény jobbágyok voltak, akik sokszor nevüket és származási helyüket is eltagadták, mert régi uruknak joguk volt őket visszakövetelni és birtokára visszahurcolni.

8 Haan Lajos békéscsabai evangélikus lelkész, a város és Békés megye nagynevű történetírója Pametnosti Békés-Cabánske c. művében kimutatja, hogy a várost alapító ősök az ország különböző részeiből, több mint 130 helyiségből, főként Pest, Hont, Zólyom, Gömör, Túrócz megyékből, mégis a legtöbben Nógrád megyéből érkeztek. Az új Csaba fejlődése A régi Csaba helyén létesült új település hihetetlenül gyors fejlődésnek indult. Mutatják ezt a lélekszámok. 1716-ban Csabán 110 lélek élt. 1745-ben már 2740; 1798-ban 10.692; 1836-ban 21.757. 1900-ban Békéscsaba már 37.547 lakost számlál, akik közül 25.647 evangélikus és 27.488 a szlovák. 1940-re aztán Békéscsaba már elérte az 50.000-es lélekszámot. A rohamosan fejlődő Békéscsabán rohamosan fejlődött az evangélikus gyülekezet is. Az első téglatemplomot 1745-ben építették (mai kistemplom), 1824-ben elkészült az ország legnagyobb ev. temploma, a mai nagytemplom és 1876-ban a harmadik, a békéscsaba-erzsébethelyi templom. - Amikor a gyülekezet a legnépesebb volt, közvetlenül a lakosságcsere előtt, akkor 33.000 lelket számlált, volt 5 rendes, 6 hitoktató lelkésze, egy gimnáziuma és 40 tanerős elemi iskolái. Természetes azonban, hogy nemcsak az evangélikus gyülekezet, hanem a politikai község, illetve város is gyorsan fejlődött. A határban kb. 2.500 tanyaépület épült, tehát nagyjából ugyanannyi életképes önálló kisgazdaság létesült. Ez a sok tanya adta meg Békéscsaba mezőgazdasági jellegét. De már a második világháború előttig ipara is jelentős fejlődésnek indult. Volt két óriásmalma, két nagy téglagyára, kötszövő, pamutszövő és harisnyagyára. 1945 után azonban különösen is soha nem álmodott fejlődésnek indult a gyáripar. [...] A nyugtalanság kora Az egyre fokozódó bevándorlás következtében rohamosan növekedett Békéscsaba lakosainak száma. (1716-ban 110 lélek, 1745-ben 2740, 1798-ban pedig már Márkus 76. (Harsányi) 51