Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A Békéscsabát alapító Nógrád megyei telepescsaládok házassági kapcsolatai egykori szülőföldjükkel a letelepedés utáni időkben
A levéltárban elfekvő keresztlevelek között találhatók az akkori Felvidék egyész területéről valók, Árvától kezdve egészen Nyitra és Sáros megyéig, a letöbb mégis Nódrád megye falvaiból, nem véletlenül, hiszen innen érkezett a telepesek legnagyobb része. Időileg pedig egyformán találunk az 1780-as és 1850-es évekből való személyi okmányokat. Egy szerény, rövid dolgozatban nem lehet ily, térben és időben egyformán nagy anyagot feldolgozni, nem is célom minden ily jellegű házasságot felkutatni és számba venni, hanem csak azt kívánom megállapítani, hogy a Békéscsabán letelepedett lakosság ideköltözése után is kapcsolatban maradt szülőföldjével és annak népével. E tény dokumentálására pedig nem szükséges az egész anyagot felölelő kutatás, hanem amint az almából egy szelet is elegendő íze, minősége, stb. megismeréséhez, úgy itt is elegendő, ha a letelepedés utáni korból csak egy rövidebb időszakot, pl, az 1800. és 1820. évek közötti két évtizedet tesszük vizsgálatunk tárgyává, s azt is egy szűkebb területre, kizárólag Nógrád megyére korlátozva. Mert az új lakóhely és az elhagyott szülőföld közötti folyamatos kapcsolatot éppen eléggé meggyőző erővel bizonyíthatja, ha kimutatható, hogy az elválás után még 80-100 évvel is a békéscsabai telepesek fiai és leányai, unokái, viszonylag gyakran kerestek maguknak házastársat az egykori származási hely ott maradt lakosság fiai és leányai közül. Kérdés csupán, hogy sikerül e ezt a feltételezést bizonyítani? A feladat nem minden nehézség nélkül való. A legegyszerűbb eljárásnak látszanék a békéscsabai házassági anyakönyv átlapozása s belőle a Nógrád megyei féllel között házasságok kigyűjtése. Sajnos, ez magában véve nem vezetne eredményre, mert a régi házassági anyakönyvekben nincs minden esetben feltüntetve a házastársak születési, vagy lakóhelye. Ezért dolgozatom elkészítésénél a következő eljárást követem: 1. Haan Lajos említett műve alapján felsorolom azokat a Nógrád megyei helységeket, amelyekből telepesek érkeztek Békéscsabára. 2. A megkeresztelt nevének a feltüntetésével kimutatom azokat az 1800-1820 közötti időből való keresztleveleket, amelyeket a Nógrád megyei származási helyek valamelyikéből küldtek meg az ottani lelkészi hivatalok, s amely keresztlevelek levéltárunkban máig megőriztettek. 3. Ezek után a békéscsabai evangélikus egyház házassági anyakönyvében 3 utána nézek annak, hogy az előző pontban felsorolt keresztlevél-tulajdonosok közül kik kivel esküdtek Békéscsabán? Természetes, hogy mindegyiküket nem találhatom meg, mert hiszen az esketésnek nem föltétlenül kellett Békéscsabán végbemennie, történhetett az a Nógrád megyei fél lakóhelyén is, amit innen most nem tudunk ellenőrizni. 4. A házassági anyakönyvből a többször említett keresztlevél-tulajdonosokon túlmenően is kijegyzem azokat a párokat, amelyeknél az egyik fél Nógrád megye valamelyik helységéből való. Sajnos a régi anyakönyvezés elég felszínes volt, a házasfelek születési és lakóhelyét feltüntetni igen gyakran elmulasztották. Valamilyen eredményre azonban így is csak eljuthatunk. Bcs. Ev. Lt. - Keresztelési-esketési akv. V. 42
