Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Válogatás Dedinszky Gyula írásaiból - Békéscsaba nemzetiségi története
csökkent, százalékban kifejezve az összlakossághoz viszonyított aránya 77,7 %-ról 32,0 %-ra esett vissza. A románságról általában sem sok jelenteni való akad. Ez a legkisebb nemzetiségünk beköltözése és megszervezkedése óta állandó lemorzsolódásban élt.Vallásilag az evangélikusság, nyelvileg a szlovákság, majd a magyarság szívta magába. 1881-ben még 514 görögkeleti élt városunkban, 1941-ben már csak 304. De vallásilag még csak-csak tartotta magát valahogy, sokkal katasztrófálisabb volt a románság nyelvi-nemzeti sorvadása. 1900-ban még 220 román anyanyelvű lakosa volt Békéscsabának, az összlakosság 0,6 %-a, 1941-ben azonban a lélekszám 95-re, százalékos aránya pedig 0,2 %-ra csökkent. A románság sosem játszott szerepet Békéscsaba életében, a magyarosodás korának végére pedig szinte megszűnt létezni. 75 A zsidóság sorsa volt mégis a legmegrázóbb. Az 1940-es években a hitlerista Németországgal szövetséges Magyarországon is megindult a zsidóság üldözése, a gazdasági és kulturális életből való kiszorítása. Magyarországnak a hitlerista német hadsereg által 1944. március 19-én történt megszállásával ez az üldözés egészen embertelen formát öltött. A zsidónak tekintendő lakosokat megkülönböztető sárga csillag viselésére kötelezték, vagyonukat elkobozták, őket magukat pedig gettókba tömörítették. A békéscsabai zsidókat is 1944. május végén, június elején költöztették össze a Lázár, Knézich, Sallai (akkor Prónay), Rákóczi, Szív, Szigetvári, Luther, Gyóni Géza és Jókai utcák zsidó házaiba, majd röviddel ezután valamennyiüket bezsúfolták a Dohánybeváltó épületeiben létesített gettóba. A város evangélikus lelkészei a zsidó lakosság érdekében fölkeresték a város polgármesterét, de közbenjárásuk eredménytelen maradt, a zsidókkal való bánásmódot titkos rendeletek szabályozták. 1944. június 27-én az összes (kb. 2.400) békéscsabai zsidót vasúti tehervagonokba zsúfolva a városból elszállították, senki sem tudta hová. Csak a háború befejezése után lett nyilvánvalóvá, hogy ők is az ausschwitzi haláltáborokba kerültek s túlnyomó többségük gázkamrákban pusztult el. 76 1941-ben Békéscsabán 2.433 izraelita vallású lakos élt, közülük a haláltáborokban és munkaszolgálatosként kb. 2.000, tehát 82 % elpusztult, visszakerült kb. 400, de ezek egy része is később Pestre költözött, vagy kivándorolt Izraelbe. 77 A békéscsabai zsidóság a magyarosodás korának már az első felében önként, kényszerítés nélkül megvált régebbi jiddis-német nyelvétől, átvette a magyar nyelvet, tehát önként azonosult a magyarsággal. Sajnos, ez az asszimilálódás mégsem mentette meg a fizikai megsemmisítéstől. A városunk gazdasági és szellemi életében egy rövid ideig oly jelentős szerepet játszó zsidóság szinte teljesen elpusztult. Megsemmisült a két virágzó, ortodox és neológ gyülekezet is. A Luther utcában egymással átellenben ma is ott áll még a két zsinagóga. Egyikben sem ég már az örökmécses lángja. Ezek a pusztuló templomok bevert ablakaikkal, bedőlt kerítésükkel, gazzal benőtt udvaraikkal minden hangos kiáltásnál ° Márkus 220. (Follajtár-Márkus) 7 ° Manheim 77 Uo. 33
