Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez

(melynek eredeti kézirata megtalálható a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltárában),

41 majd pedig a gimnázium alapítására gondolva, 1863-ban ő maga készített egy, az iskola megszervezésére és működésére vonatkozó tervet. Jelen kis dolgozatunkban Szeberényi Gusztávnak a békéscsabai iskolaügyet előre vivő eme két intézkedését, illetve tervét tárgyaljuk. a) "A helybeli népiskolák körüli vezéreszmék" Ezeket a "Vezéreszméket" Szeberényi Gusztáv 1854. július 8-án vetette papírra, nem íróasztala fiókja számára, hanem azért, hogy a békéscsabai evangélikus népiskolákban megvalósíttassanak. Éppen emiatt kéziratát már július 18-án útjára bocsátva köröztette a tanerők körében "az iskolák jegyzőkönyveibe iktatás végett", no és természetesen elsősorban miheztartás végett. Az első kérdés, amellyel e Vezéreszmék foglalkoznak, a népiskolák belső szerkezete, osztályfelépítése. A természetes az lett volna, hogy ha egy gyermek 6-12 éves korig, tehát hat éven át jár iskolába, akkor ez idő alatt hat osztályt végezzen el. Csakhogy abban az időben az osztályhatárok teljesen elmosódtak, egybeolvadtak. A gyermekről inkább csak azt lehetett megmondani, hogy hányadik éve jár az iskolába, kevésbé azt, hogy hányadik osztályba. Mivel azonban a 200-300 létszámú iskolákban kivihetetlen volt az, hogy az egyetlen tanító hat külön osztályban (csoportban) oktassa a gyermekeket, ezért Szeberényi azt ajánlotta, hogy a tanulósereg három osztályba osztassék. Mindegyik osztályban két évet töltsenek a gyermekek, az első évben új anyagot tanulnak, a másodikban ugyanazt az anyagot ismételik, elmélyítik. [...] A puszta osztályszerkezet felépítésén túl a Vezéreszmék a tanítás mikéntjére nézve is adnak eligazítást az alábbiakban: a.) "A tanítónak legnagyobb figyelme az I. osztálybeliekre fordítandó. Az alap mindenek felett! A legtehetetlenebbje is odáig vitessék: hogy az első két évben olvasni és írni (palatáblán) megtanuljon. b.) A nagyobb számú gyermekek közt mindig találtatik néhány kitűnőbb tehetségű - ezek segédekül alkalmazandók". A második téma, amellyel a Vezéreszmék foglalkoznak: a tantárgyak. Nem volt fölösleges foglalkozni ezzel sem, mert - úgy látszik - e téren is meglehetős szabadosság uralkodott az iskolákban. A tanítók - különösen a nagyobb gyermekek esetében - nem mindegyike tanította ugyanazokat a tantárgyakat, hanem a szívéhez közelebb állókat részesítette előnyben, ki a földrajzt, ki a történelmet vagy a természetrajzot. A Vezéreszmék éppen ezért e téren is egységes eljárást tartva szükségesnek, az egyes osztályok számára pontosan előírják a tanítandó tantárgyakat. "Az első osztályban a következendők: 1. Vallás és erkölcstan, mely abból áll, hogy a tanító vallásos és erkölcsi fogalmakat ébresszen a tanulóknál, bibliai és erkölcsi történetecskék elbeszélése által. 2. Helyes beszélési gyakorlatok. 3. írás-olvasás tanítás. "Esperesi körlevelek"- Bcs. Ev. Lt. - l-e-32/b. 245