Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház

elleni harccá, nyílt ellenségeskedéssé változott. Nehéz volna egy időpontot és egy alkalmat megjelölni, amikor e két tényező viszonyában a romlás bekövetkezett, mégis úgy tűnik, hogy a fordulat az erzsébethelyi magyar istentiszteletek kérdésének tárgyalása során állott be. Már említettük, hogy az erzsébethelyi magyar ajkú hívek az 1906. évben magyar istentiszteletek bevezetését kérték templomukban. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy bár ez az addig tartott szlovák istentiszteletek számának és időpontjának legcsekélyebb érintése, tehát a szlovák érdekek sérelme nélkül történt volna, annak ellenére, hogy a lelkészi kar és a gyülekezet elnöksége teljes egységben támogatta a kérelmet, Achim felszólalásában szenvedélyesen szembefordult az elnökségi javaslattal. Azt megbuktatta, aminek köveetkeztében dr. Zsilinszky Endre egyházközségi felügyelő tisztségéről lemondott. Hogy Áchim előre kiszámítottan, tudatosan robbantotta e ki a felügyelőválságot, vagy csak Zsilinszky lemondása után eszmélt rá, hogy elérkezett számára az egyházbani hatalomátvétel ideje - azt ma már természetesen senki meg nem mondhatja. Tény, hogy a válság kirobbanásakor Áchim még maga is részt vett abban a deputációban, mely dr. Zsilinszky Endrét lemondása visszavonására kérte, azonban az is tény, hogy utána, a felügyelőválasztási eljárás minden fázisában jelentkezett a maga megválasztatásának igényével. A felügyelőválasztás előkészítésére kiküldött bizottság két jelöltet javasolt Sailer Gyula és Kocziszky Mihály személyében. A képviselő-testületben elhangzott felszólalás Áchim jelölése érdekében is. A szavazás eredménye elég szoros volt, Áchim mellett 45, ellene 49 szavazatot adtak le.

18 A kudarc méltán bánthatta őt, nem is nyugodott bele. Az egyházfelügyelő-jelölés ellen több társával együtt fellebbezést nyújtott be.

19 Az egyházi képviselő-testület 1907. októberében újra elővette a felügyelőjelölés kérdését, kimondva, hogy csak két jelöltet állít. A szavazásnál, mely titkos volt, Sailer Gyula 90, Kocziszky Mihály 87, Áchim L. András 43, dr. Zsilinszky Endre 5, Abray Lajos 1 szavazatot kapott. Áchim tehát itt feltűnő arányban vereséget szenvedett.

20 Nyilvánvalóvá lett, hogy éppen a saját fajtájabeliek, a képviselő-testületben legnagyobb számban képviselt nagygazdák körében nem volt talaja. Annál inkább támogatták őt a kisebb gazdák és a nincstelenek. Ezek tömegei az 1908. február 3-án a templomban tartott felügyelőválasztó közgyűlésen a kéviselőtestület két jelöltjének (Sailer Gyula és Kocziszky Mihály) egyikét sem fogadták el. Achimot kívánták. Mivel azonban harmadik jelölt állítására nem volt törvényes lehetőség, az elnöklő Szeberényi Lajos Zs. igazgatólelkész "tekintettel az emiatt való izgatott hangulatra s féktelenségre" a közgyűlést feloszlatta.

21 Szeberényi ezután Áchim minden sürgetése ellenére a felügyelőválasztási eljárást több mint egy évig szüneteltette. Az addigra életbe lépett új szabályrendelet értelmében az egyházfelügyelő-választása nem kettő, de három jelöltből történik. Ez a módosítás Áchimék kívánsága és érdekei szerint való volt. Most érkezett el tehát 18 Presb. jkv. 1907. mára 26/6. 19 Uo. 1907. máj. 16/4. 20 Uo. 1907. okt. 17. 21 Közgy. jkv. 1908. febr. 3/3. 215