Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon

négy év múlva az egyháznak már 16 iskolája volt a külterületen 806 tanulóval.

9 Ezeknek a tanyai iskoláknak volt köszönhető (minden fogyatékosságuk mellett), hogy a csabai tanyavilágban olyan nemzedék nőtt fel, mely tudott és szeretett olvasni, akart és tudott művelődni. A tanyavilágban valóságos olvasókörök alakultak a századfordulón. Egy-egy olvasni szerető, több könyvvel bíró szlovák paraszt tanyáján vasárnap délutánonként összegyülekeztek a szomszédok és hallgatták a házigazda felolvasásait, aki nemcsak prédikációs könyvekből, de földrajzi, történeti, természetrajzi, sőt csillagászati művekből is okította tudásra szomjas hallgatóit. Ez összejöveteleket tartó, leginkább mélyen hívő csabaiakat "bibliásoknak" nevezte a köznyelv, voltak öten-hatan, többen is, az egyik legismertebb közülük a fürjesi határrészben lakott, Bagyinka János. De lássuk csak közelebbről, mit is olvastak a régi csabaiak? Itt van előttem az asztalon egy bibliamagyarázatos óriásmű. Címe: Summowní a gruntowní wyklad celého Písma Swatého, azaz: Az egész szentírás teljes és alapos magyarázata. Négykötetes mű. A kezemben levő első kötet egymaga 1324 oldal, a négy együtt szerényen számítva is 5.000 oldalnyi lehet. A szerző nem árulja el nevét, csak annyit közöl, hogy a tübingeni egyetem teológiai dékánja és professzorai nézték át és igazították ki a szöveget. 1709-ben jelent meg. A könyv nem valamely tudós pap, hanem egy csabai parasztember, a tanyai Bagyinka János tulajdona volt. Bagyinkáéknál a környező tanyák lakói vasárnaponként összegyülekeztek s a házigazda ebből a könyvből is felolvasott nekik egy-egy szakaszt. [...] Vajon érezzük-e ez alkalmak különlegességét? Tübingeni híres professzorok tudományát ízlelgetik békéscsabai tanyák lakói, egyszerű szlovák parasztok. Aztán egy másik különlegesség. A könyv címe: Putowáni swatych, vagyis: A szentek utazásai. A Békéscsabára eljutott cseh nyelvű példány 1592-ben, PrágaÓvárosban jelent meg. Háromrészes, 1500 oldalnyi terjedelmű könyv. Tulajdonosai drága kincsként őrizték és adták át utódaiknak ezt az értékes művet, amint arról az egyik szlovák nyelvű, itt magyar fordításban adott bejegyzés is tanúskodik: "Őszinte szívből és igaz rokoni szeretettel adja emlékül ezt a könyvet, A szentek utazásait Csetnegi Teréz Csetnegi Juditnak. Az Úr 1886. esztendejének február 14-én." E két könyv természetesen inkább csak amolyan ritka csemegének számít, bőven akadtak azonban Csabán olyan áhitatossági könyvek, amelyek ott voltak nagyjából minden evangélikus család otthonában. A prédikációs könyvek közül ilyenek Luther, Spener és főként Arndt János németből fordított posztillái, az eredeti szlovák művek közül pedig leginkább Sartorius Dániel, egykor besztercebányai lelkész posztillája. A régi csabaiak nagyon kedves olvasmányai közé tartoztak még Ambrosius Schola Christi c. elmélkedései és Langhaus gyermekprédikációi. A gyermekeik keresztény nevelésére sokat adó csabaiak oly nagyra értékelték ezt a könyvet, hogy amikor már elfogyott, Kojnok János és Styaszny Pál vezetésével egyszerű parasztemberekből alkalmi könyvkiadó-vállalat alakult, mely a könyvet saját költségén kinyomatta. E minden kritikát kiálló, klasszikus egyházi művek mellett azonban a régi csabaiak nagyon kedvelték a fantáziájukat megmozgató látomásokat, jóslatokat tartalmazó írásokat. Ilyen volt a Kotter Kristóf látomásai c. németből fordított könyv. Ennek terjesztéséért a hivatalos egyház nem lelkesedett, ezért Styaszny Pál egyháztag 1889-ben a Értesítés 1884. 8. 151