Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében
"Alul írt P[rae]sentibus recognoscálom, hogy én Tjekintejtes Szolga bíró Uram és M[éltó]ságos Urasság hírível ell attam örökössen az én házamat Gyurko Andrásnak. Csaba. 21. Oct. 1781. Rupa János saját keze vonyássával." 19 E fenti példában azzal a mai felfogásunk szerinti képtelenséggel is találkozunk, hogy az adásvétel megtörténtének bejegyzése nem tartalmazza, egyszerűen meg sem említi a vételárat. További furcsaság, hogy a községi elöljárók - említettük már - az eladás tárgyaként sokszor csupán csak a házat jelölik meg, holott a viszonylag magas árból is nyilvánvaló, hogy a földről is, egy egész gazdaságról van szó. így pl. 1785. január 13-án feljegyeztetett a protocollumban, hogy Mazan András eladta házát Kolarovszky Györgynek 200,- forintért. 20 Igen ám, csakhogy egy lakóház önmagában abban az időben 30-40-50 forintot ért csupán, aminthogy ugyanazon évben Gyebnár Pál a maga házát mindennel, ami hozzá tartozott, a kenderfölddel és tanyával együtt 130 forintért adta el, tehát a Mazan féle "házeladás" is feltétlenül magában foglalta a földeket is. Máskor a bejegyzések az eladás tárgyát képező ingatlan megjelölése során a ház mellett megemlítik a földet is. Például: "Én alulírott kinyilatkoztatom, hogy örökre eladtam Filyo Mihály csabai lakosnak az én saját házamat a földecskékkel együtt (mug wlastní Dom ... i ze zemickamy), úgy, hogy e naptól fogva sem én, sem utódaim semmiféle jogot hozzá nem formálunk, amely örökre szóló házeladás hiteléül e bejegyzést saját kezűleg írt kereszttel megerősítem. Csaba, 1783. márc. 17. A másként Mokrannak nevezett Krizsan Pál. Coram: Mathia Kubis, Andrea Milecz, Mathia Kerepeczkí ..." 21 Találkozunk az eladott ingatlan részeinek egészen aprólékos felsorolásával is. így az 1785. dec. 11-ikéről származó bejegyzés szerint özv. Jánovszky Máténé sz. Machlik Dorottya vejének adta el házát, tanyáját, az udvart, kertet, valamint a kenderföldet ("mug Dum wlastny, tez Dwur, Salas, Zahradu a konopisko".) Mivel az egészen hiányos, pongyola és pontosabb szövegezésű bejegyzések nagyjából ugyanazon időből valók is lehetnek, ezért arra kell gondolnunk, hogy ez az eltérés nem mindig a kor gyakorlatából eredt, hanem sokszor a bejegyzést eszközlő községi elöljárók személyétől, lelkiismeretességétől, pillanatnyi hangulatától, felkészültségétől függött. </ v v v A jobbágybirtok egysége, később oszthatósága (Celistvost, pozdejsie delitelnost poddanského majetku) Amikor a Csabát alapító telepesek új lakóhelyükön megjelentek, közülük mindenki megkapta a maga házhelyét és külső illetményföldjét, mely kettő együtt alkotta a jobbágytelket. A belső telek (a ház) és a külső föld egy házszám alatt szerepelt és egymástól - legalábbis egy időben - elválaszthatatlan volt. A házat csak a földdel együtt lehetett eladni, megvenni. Bizonyítja a Protocollum 135. oldalán található bejegyzés is. Eszerint Hajnal György 1787. január 8-án bejegyeztette alábbi vallomását: Ő még 19 Uo. 115. 20 Uo. 105. 21 Uo. 95. 110
