Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

ELEK LÁSZLÓ: A békésszentandrási felkelés irodalmi emlékei

- 89 Mondanunk sem kell, az istennőnek a királyhoz intézett kérése (micsoda alárendeltségi viszony!) sem tudta költőivé varázsolni a tehetségtelen szerző gyarló gondolatait. Valami azonban mégsem lehetett rendjén az igazságszolgáltatással, meg a helyreállt társadalmi békével. Azzal, hogy Szárazné a megrázó eseményekről értesülve, tüstént felmondta a bérletet Tolnay Istvánnak, nem oldódott meg minden. A kuruc világ és a szentandrási felkelés együttes emléke 18 év múltán is felforrósította a hódmezővásárhelyiek vérét. Tudva levő: ide való volt Matula. Ök még 1753-ban is biztak a nagy fejedelem hazatérésében, holott az már a Vértesi-felkelés idején sem élt. A mozgalom -a PethŐ-Törő zendülés- szálai egészen Öcsödig és Szentandrásig vezettek. A lefülelt, sikertelen kisérlet végén többek között két kálvinista tanitót fogtak perbe: az öcsödi Szász Jánost és a szentandrási Ölyvedí Andrást. Utóbbit azért, mert egy éjszakára szállást adott az egyik vásárhelyi felkelőnek. De van más jellegű kapcsolat is. A hódmezővásárhelyi fióklevéltár iratai között 1753. aug. 13-i keltezéssel egy olyan jegyzőkönyv található, amelyben Győri István 37 éves vásárhelyi kálvinista lakos, mint tanú arról vall, hogy az orosházi Tóth Mihály az úrnapi vásárkor azt beszéllette neki, hogy egy bizonyos orosházi ember "két Görögöket vitt volna 100 Forintokért a Vaskapuhoz". Amikor közel voltak már kitűzött céljukhoz, megállván egy völgyben "azt mondották a kotsisnak a görögök, hogy fogná ki immár a Lovait, mert ott többé senkitül sem félnek". A kocsis engedelmeskedett nekik, majd lefeküdt a fűre, s elaludt. Mire felébredt, a görögöknek már hűlt helyük volt. Bánatában -minthogy nem kapta meg a bérét,- felkapaszkodott egy "Kopasz-Hegyre", hogy körülnézzen. A völgyből közben "öt Lovas katona hozzája nyargalt", és azokkal együtt lement a sátortáborba. Itt egyikük "Vértesinek vallotta magát, és bé nyúlván a zsebjébe, meg adta a 100 forintot, s Passust is írt neki". Mások azt állították, hogy "Vértesi Túron is megfordult, s ott azt hirdette, hogy Rákóczi és Bercsényi 3.000 fegyveressel ott áll már a Vaskapunál". Kiss Bálint, a vésztői származású szentesi pap 1836-ban készített