Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 552 nevek is szívósan megmaradnak az egész XVIII. században, a névöröklés problémájában lelheti magyarázatát. Minden valószínűség szerint, bár ezt a vizsgálat jelenlegi szakaszában nem tudjuk számadatokkal alátámasztani, a családban született fiúgyermekek közül egy mindenképpen megkapta vagy az apa, vagy valamelyik közeli családtag, vagy keresztszülő nevét. Ezért van az, hogy a nagyobb megterhelésű nevek mellett mindvégig megmaradnak a ritkább, kisebb megterhelésű férfinevek is. Az 1733-tól vezetett halotti anyakönyvekből is kigyűjtöttük azoknak a felnőtt férfiaknak és nőknek a neveit, akikről feltételeztük, hogy az anyakönyvek vezetése előtti években születtek. így XVII. századi adatokat is kaptunk. (1733. Kovács András 56 éves; 1736. Labancz Ilona 89 éves; 1737. Kazai Gergely 80 éves; 1738. Kis István felesége Ilona 40 éves, Kazai István 38 éves, Ambrus Ilona 46 éves, Schöberl Magdolna 46 éves, Winckler Katalin 42 éves, Ledorszky Péter 50 év, Géczi Miklós 62 éves, Kovács András felesége 56 év, Schobesberg Ferenc 33 éves, Labancz István 59 éves, Labancz Anna 55 éves, Balog Katalin 60 éves, Simon András 60 éves; 1741. Kovács István 83 éves, Pleiser Ferenc 88 éves stb.) Az így nyert adatok az anyakönyvekben szereplők korábbi lakhelyére, illetve a korábban Gyulán lakott, majd a háborúk miatt máshová elmenekült és később visszatért lakosság névadási szokásaira vethetnek némi fényt. A 2.sz. táblázatban a halotti anyakönyvekben szereplő felnőtt férfi és női nevek gyakorisági sorrendjét állítottuk össze. Az előzőekben az l.sz. táblázatban közölt, az összeírások felnőtt férfi neveit tartalmazó kimutatás és a halotti anyakönyvek keresztnévanyaga azon szülők, lagyszülők esetleges keresztszülők neveit tartalmazzák, amelyek az imént érintett névöröklés útján a gyermekekre, keresztgyermekekre hagyományozódhattak. Mindkét táblázatban a névgyakorisági sorrend esetleges, hiszen az egyikben az adózásra kötelezettek nevei, a másikban zömmel az elhalt férfiak és nők nevei kerültek csak felvételre. (Az utóbbinál meg kell azonban jegyeznünk, hogy a táblázatba felvettük a még élő házastárs, illetve a meghalt gyermek apjának keresztnevét is, mivel velük a halotti anyakönyv kiállításának pillanatában számolnunk