Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 551 1715-1725. 17281799. Gergely 9 3,32 h 8 0,17 % Jakab 7 2,58 134 2,90 Márton 7 2,58 131 2,84 Mátyás 7 2,58 232 5,03 Tamás 7 2,58 19 0,41 Miklós 6 2,21 26 0,56 Pál 6 2,21 197 4,27 Sámuel 4 1,47 6 0,13 Balázs 3 1,10 3 0,1 % alatt Lázár 3 1,10 Bálint 2 0,73 21 0,45 Gábor 2 0,73 12 0,26 Orbán 2 0,73 3 0,1 % alatt Simon 2 0,73 55 1,19 Gáspár 1 0,36 52 1,12 Adalbert 1 0,36 4 0,1 % alatt A Mátyás, Pál, Jakab, Márton, Simon, Gáspár nevek az összeírásban szereplő számoknál jóval nagyobb számban fordulnak elő az anyakönyvekben. A százalékos arányokból láthatjuk azonban, hogy az egész század folyamán a felsorolt nevek a viszonylag alacsony megterhelései, ritkább nevek közé tartoznak. Az összeírásokban szereplő keresztnevek közül a Lázár a XVIII. század folyamán nem szerepel a keresztelési anyakönyvekben, míg az anyakönyvekből kigyűjtött keresztnevek között a második leggyakoribb keresztnév, a József az összeírások névanyagában nem fordul elő, először az 1732. évi születési anyakönyvben jelenik meg./26/ Az összeírásokban előforduló keresztnevek és az anyakönyvek keresztnevei közti aránybeli összefüggések arra mutatnak, hogy az összeírásokban regisztrált családfők lehettek a város etnikai arculatát meghatározó családok képviselői, névadási szokásaik rányomták bélyegüket az egész népességére. Az, hogy a leggyakrabban használt, magyar nyelvterületen előforduló férfinevek mellett a viszonylag alacsony terheltségű